Kötelező olvasmányok e-mailben

De erre is van megoldás: amerikai egyetemisták találták ki az ingyenes Dailylit szolgáltatást, amely az elektronikus postafiókba küldi el a kiválasztott irodalmi műveket.

Az ötlet pofonegyszerű és nincs köze a sokat reklámozott „e-bookhoz”, amely egyelőre azért nem válik be, mert nem sokan bírják szemmel, hogy egész könyveket olvassanak végig a képernyőn: a Dailylit gyakorlatilag „e-mail-méretekre” bontja fel a legkülönbözőbb irodalmi, filozófiai, vallási és más klasszikus műveket, amelyeket így kényelmesen, folytatásokban el lehet olvasni, a napi „postabontás” keretében.

„Csenget” az elektronikus postás

A Dailylit kezdetnek mintegy 600 művet tett fel a világhálóra, de a kínálat napról napra nő, és immár szinte valamennyi nagy nyelven elérhetők az egyetemes kötelező olvasmányok. A látogatók még azt is megszabhatják a mű lekérésében, hogy melyik napszakban óhajtják megkapni az egyes folytatásokat, továbbá választhatnak a napi, a hétvégi és a heti háromszori küldés között. A „lebontás” illusztrálására néhány adat: Mary Shelley Frankensteinjét meg lehet úszni 83 levéllel, de aki Lev Tolsztoj Háború és békéjére vágyik, annak 675 e-mailre kell számítania. Ugyanakkor Dante Alighieri Isteni színjátékához mindössze 104-szer csenget az elektronikus postás.

Lealacsonyítja az irodalmat?

A könyvbarátok persze vitatkoznak azon, hogy az új módszer kedvet csinál-e az olvasáshoz az audiovizuális nemzedékek körében, vagy pedig lealacsonyítja az irodalmat. Vannak, akik szerint az e-mailekre felbontott könyvek tökéletes tükrei korunknak, amelyet a gyors, rövid üzenetek szabályoznak. Abban azonban mindenki egyetért, hogy többé nem hivatkozhatnak a diákok időhiányra, elvégre napi öt percet bárki tud olvasásra szánni, ha akar.

Tükrözi a kor légkörét

Akad viszont olyan is, mint például Rino Caputo, a római Tor Vergata egyetem tanára, aki szerint e szolgáltatás új lökést adhat az irodalomnak, ha az új írók már eleve „levelekben” gondolkoznak és alkotnak. „A fiatalok tipikus, az e-mailekben, az sms-ekben használt nyelve megújíthatja az elbeszélési formákat, ugyanakkor képes lehet arra, hogy érzékenyen tükrözze a kor légkörét” – nyilatkozta a La Repubblica című olasz napilapnak. (mti)