Hogyan írjunk jó dolgozatot?

Ha szerencsénk van, még az egyetem elején egy speciális szeminárium keretében, egy életre megtanulhatjuk, hogyan kell tisztességesen könyvtárazni, és hogy egy-egy tudományos munkát milyen tartalmi és formai szempontok alapján kell összerakni. De mi van akkor, ha a tanórákon való aktív részvétel nem annyira jellemezte életünket? Káosz! Azok a kétségbeesettek, akik egy üres Word dokumentum előtt ülnek, és legszívesebben az ablakon ugranának ki, nyugodjanak meg, itt a segítség!

Anyaggyűjtés

Amikor már pontosan tudjuk, hogy miről akarunk írni, akkor az első és legfontosabb kérdés: „Milyen szakirodalmat tudok felhasználni, és ezt honnan tudom megszerezni?” Általában mindenféle forrás használható, ami témába vág, és tudományos szempontból megfelelő. Elsődleges forrásnak nevezzük azt a művet, amely bizonyos területtel, vagy egy problémával foglalkozik (tanulmány, értekezés, kutatás leírása), másodlagos forrásnak pedig az erről szóló bibliográfiákat, a szakirodalom listáját nevezzük.

On-line keresés

Fontos szerepet játszik az anyaggyűjtésben az internet. Most már egyre több egyetemen és főiskolán van lehetőség az ingyenes internethasználatra. A keresőprogramok hatékony használatához érdemes megkérdezni hozzáértőt, illetve kipróbálni az „Advanced search” vagy hasonló linket. De a legfontosabb a kitartás: rengeteg irreleváns találatunk lesz. És ne csak az első találati oldalt nézzük meg! Néha érdemes (még ha fizetni is kell érte) a különböző archívumokban, adatbázisokban keresni.

Könyvtárkatalógus: a házi dolgozatokhoz felhasznált irodalom nagy része könyv alakban áll rendelkezésünkre. Vannak olyan könyvek, amelyeket rendszeresen kell használnunk, ezeket érdemes akár meg is venni. De azért az a jellemzőbb, hogy az ember a könyvtárban keresgél. A katalógusban az összes könyv jelezve van, amely az adott könyvtárban fellelhető. Vannak cédulás, mikrofilmes, és on-line katalógusok, névsor, vagy téma szerint rendezve. A névsor szerinti katalógusban, szerző, vagy kiadó szerint alfabetikus sorrendben vannak a művek. A témakatalógusban címszavak, vagy témakörök szerint lehet keresni. A kölcsönzésről még annyit, hogy a kézikönyveket csak helyben lehet olvasni, illetve ha egy könyvből csak egy rövidebb szövegre van szükség, fénymásolhatunk is, de ez általában elég sokba kerül. Ha az ember a legeslegfrissebb anyagokat is látni akarja, akkor érdemes a folyóirattárban is kutatni. Láncreakció: amikor különböző könyvek lábjegyzeteiben és irodalomjegyzékeiben keresünk további szerzők, és témák után. De figyelem, előfordulhat, hogy a különböző szerzők egymást idézik, és akkor nem igazán jutunk előre, csak körbe-körbe tekergünk.

Az anyagok feldolgozása

Miután elég anyagot gyűjtöttünk, és a legfontosabb információkat szelektáltuk, akkor kezdődik a tematika tényleges felállítása, a saját szavainkkal. Alapvető, hogy a különböző munkafázisokat világosan rendszerezzük, hogy követhetőek, és átláthatóak legyenek a felismerések.

Egy tudományos munka többféleképpen is tagolható: kronológiailag, okok és okozatok szerint, az általánostól a konkrétumig, összehasonlító módon, induktív módon (a bizonyítástól az elméletig), deduktív módon (az elmélettől a gyakorlatig). Fontos, hogy az olvasó egy átfogó képet kapjon, miről szól a dolgozat, milyen lépéseken keresztül jutottunk el az eredményhez. Az érvelési rendszerünk az olvasó számára világos, és követhető kell, hogy legyen.

A célkitűzésünktől és a tudományos munka típusától függetlenül vannak általános szabályok, ami a dolgozat felépítését illeti. A struktúrára és a formai megjelenésre egyaránt vonatkoznak ezek a szabályok. Az olvasónak egy következetesen felépített dolgozatot kell prezentálni. A gondolatmenetet a problémafelvetéstől a végkövetkeztetésig logikusan és jól áttekinthetően kell megmutatni.

Egy tudományos munka általában három részből áll: előkészítés, bevezetés, fő rész, tárgyalás, befejezés. Ha ezt a tagolást betartjuk, áttekinthető munkát készíthetünk, ami tartalmilag és formailag is megfelel a követelményeknek. Már csak az kell, hogy a tanár is ugyanígy gondolja mindezt, és jó jegyet adjon a dolgozatunkra. (he, p)