Feltűnően öltözködik

A kislányom most 13 éves. Azt hiszi magáról, hogy már nő, ezért olyan ruhákat vesz fel, amelyek nem megfelelőek a korához. Hogy magyarázzam el neki, hogy ő még csak egy kislány?

Jelige: Tini

Nézzen körül az osztályában, hogy a többiek hogyan öltözködnek. Szerintem jócskán akadnak még olyanok, akik korukhoz képest inkább iskolába járó lánynak néznek ki, mint nőnek. Figyelje meg a barátnőit, azok hogyan öltözködnek, esetleg nem ők-e a főcsábítók? Ha alapos terepszemlét tartott, s áttekintése lesz arról, ki hogyan öltözködik az osztályban és a baráti körében, akkor előhúzhatja ezt a témát, hogyan is kellene öltözködnie.

Nem tudom, ki vásárolja lányának a ruhákat. Hol szerzi be azokat a ruhadarabokat, melyek ön szerint még nem valók neki? Önöktől kap rá pénzt, s felügyelet nélkül vásárolhat? Ön hogyan szokott reagálni egy-egy ilyen ruhadarabra? Ha eddig nem volt megjegyzése, s engedte, hogy saját feje után menjen, nem biztos, hogy egy-két beszélgetésnek hatása lesz. Esetleg ön egyszerűsítette le a dolgokat, hogy ne keljen vele bevásárolnia, hallgatni a kifogásait, ezért inkább mindent rábízott, s most itt áll a nagy dilemma előtt?

A lánya más dolgokban is enynyire önfejű, vagy csak az öltözködésre helyez ekkora hangsúlyt? Tanuláson kívül mivel szokott még foglalkozni, mivel tölti szabadidejét? Van valamilyen hobbija, komolyabb elfoglaltsága, kedvenc szórakozása? Csak az öltözködésével szeretné felhívni magára a figyelmet, hogy már nő, vagy a viselkedése, gondolkodása is erről tanúskodik? Vannak korán érő típusok, akik testileg és lelkileg is korán érnek, vannak, akik csak testileg érnek korán, de a lelkük nem, s ugyanez a kombináció előfordul fordított felállításban is. Ezekre a gyerekekre nagyon oda kell figyelni, s meg kell nekik magyarázni, hogyan kell viselkedniük és öltözködniük. Ha már annyira követi a divatot, meg kell értenie, nem illik iskolába olyan öltözékben menni, amit diszkóba hord. Az orvos sem abban a ruhában jár munkába, amiben színházba megy, nem is szólva olyan foglalkozásokról, mint a bányász, kőműves, villanyszerelő és sorolhatnám. A lánya nyilván úgy van ezzel, hogy neki most egy bizonyos ruhadarab tetszik, abban szeretne mindenhol megjelenni. A szülő feladata, hogy elmagyarázza, mit mikor illik viselni. Úgy látszik, hogy nem is volt olyan rossz dolog az iskolai egyenruha. Nem lehetett ellene ágálni, az iskolával együtt ezt is el kellett fogadni. Ráadásul nem az volt az elsőszámú téma a lányok közt, hogy ki milyen szerkóban jött ma suliba. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor napjainkban már nem is igazán csak női téma az öltözködés. A fiúknak is megvan a saját divatjuk, ami alaposan eltér a felnőttek divatjától.

Bárhonnan is közelítjük meg a témát, mindig oda jutunk, hogy bár a fiatalok nagy hatással vannak egymás öltözködésére, de annyit azért meg kell magyarázni nekik, minden alkalom és emberi életszakasz megkíván bizonyos öltözködést. Próbálja elfogadni korát és azt, hogy még csak alapiskolás. Ha képes lesz ezzel megbékélni, akkor csökken az öltözködésből adódó konfliktusok és félreértések száma. Könnyebb lesz az élete, kevesebb problémával kell szembenéznie.