Érvek a magyar nyelvű képzés mellett

A Csáky Pál európai integrációért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes által közelmúltban tárcaközi egyeztetésre bocsátott dokumentum tartalmazza a Selye János Egyetem megalapításának ütemtervére vonatkozó javaslatot és a túlnyomórészt magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény tervezetének rövidített változatát is.

A tervezet megfogalmazói szerint az egyetem alapvető célja pénzügyi, kommunikációs, informatikai, gazdasági szakemberek, alap- és középiskolai pedagógusok, valamint lelkészek és hitoktatók felsőfokú képzése volna, akik szakmai felkészültségük, kommunikációs képességeik, idegennyelv-tudásuk révén mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon kellő mértékben érvényesülhetnek. Az elképzelések szerint ezek a szakemberek részben hozzájárulhatnának a közép-európai régió piacgazdaságának fejlesztéséhez, a térség gazdasága versenyképességének növekedéséhez, részben pedig a színvonalas nemzetiségi oktatásnak képezhetnék az alapját.

A tervezet megalkotói úgy látják, a szlovákiai magyar egyetemre a Dél-Szlovákia nemzetiségileg vegyesen lakott területein élők, országos átlagtól elmaradt műveltségi szintje miatt is nagy mértékben szükség van. A felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar nemzetiségűek aránya tekintettel a teljes felvidéki magyar közösség létszámára jelentősen, mintegy 50 százalékkal alulreprezentált. A 2001-es népszámlálás előzetes eredményei arról tanúskodnak, hogy továbbra is jelentős szakadék tátong a szlovák és magyar lakosság képzettségi színvonala közt. Míg a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya a többségi nemzethez tartozó, 16 éven felüliek körében körülbelül 10%, a felvidéki magyarok azonos rétegében csupán 5,1%. Dél-Szlovákia járásaiban nagyon magas a munkanélküliek aránya, néhányukban eléri a 30%-ot is. Ennek egyik oka, más egyéb mellett a helyi lakosság alacsony képzettségi színvonalában keresendő. Ennek a mára kialakult hátrányos helyzetnek leküzdésében szeretne segíteni a Komáromban létrehozandó egyetem azáltal, hogy anyanyelvű képzésben részesítené hallgatóit.

A majdani egyetemen folyó képzés során, az intézmény tervezetének kidolgozói szerint kiemelt fontosságot tulajdonítanának a szlovák és más idegen nyelvű szakterminológia oktatására, hogy a hallgatók ne csak anyanyelvükön sajátítsák el a hazai és külföldi munkavállaláshoz elengedhetetlen, megfelelő színvonalú szaktudást. A képzés során bizonyos tárgyak szlovák nyelvű oktatásával nagy súlyt fektetnének a hazai és az Európai Unióban alkalmazott jogszabályok és rendelkezések ismeretére, valamint egyéb, az európai térséggel összefüggő hasznos tudnivalókra. Emellett különféle világnyelveket – főként az angol és a német nyelvet – is elsajátíthatnának a hallgatók. (RV, i-t)