A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai idén sikeresen részt vehettek az Erasmus+ által meghirdetett nemzetközi találkozón.A lengyelországi Tarnów városába iskolánk 10 diákja utazhatott. A 7., 8. és 9.
Erasmus+ tapasztalatok
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14503410286516_115.jpeg.webp?itok=iQhu7IL6)
A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai idén sikeresen részt vehettek az Erasmus+ által meghirdetett nemzetközi találkozón.
A lengyelországi Tarnów városába iskolánk 10 diákja utazhatott. A 7., 8. és 9. osztályos tanulók az 1848-as szabadságharc híres tábornokának, Bem apónak a szülővárosában a programban részt vevő cseh és lengyel gyerekekkel közösen készülődtek a karácsonyra, megismertetve egymást saját nemzetük ünnepi hagyományaival.
Bár az utazás fárasztó volt, a gyerekek az első naptól kezdve hatalmas energiával vetették bele magukat a foglalkozásokba. Szükségük is volt minden energiájukra, hiszen lengyel vendéglátó barátaink igazán tartalmas programokkal vártak minket. Tarnówban a gyerekek izgatottan várták a nemzetek találkozását.
Elsőként a házigazdák, vagyis a lengyel gyerekek vezettek körbe minket. Megnéztük iskolájukat (Zespól Szkól Sportowych v Tarnowie), megismerkedtünk az ottani pedagógusokkal, akik nagyon szívélyesen fogadtak bennünket. A modern technika segítségével megismerkedtünk a lengyel karácsonyi szokásokkal, majd a hagyományos kézzel festett karácsonyfadíszek készítésébe is belekóstolhattunk Zalipiéban, ahol az épületeket is szebbnél szebb, kézzel festett virágmotívumok díszítik. A mi diákjaink is nagyon ügyesen „gyártották” a karácsonyfa elmaradhatatlan díszeit. A színes gömbök festését végül Krakkóban, egy ezzel foglalkozó múzeum-manufaktúrában tökéletesítettük.
A hét folyamán mindig más-más nemzet vezette a foglalkozást, hamarosan bemutatkoztak iskolánk diákjai is. Először egy képes-zenés prezentációval elmeséltük, hogyan ünnepeljük mi a téli jeles napokat. Kukoricacsuhé-angyalkáinkat mindenki nagy lelkesedéssel fogadta és alig várták, hogy eltanulják készítésük fortélyát. A legtöbb tanuló még nem is találkozott ezzel a technikával, nem csoda, hogy miután egymás után születtek a szebbnél szebb figurák, a maradék kukoricacsuhét is a lengyel házigazdáknak ajándékoztuk – így terjesztve a magyar kézműveshagyományokat. A cseh gyerekek – a hnojníki Jan Kubisz Lengyel Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai – a mézeskalács díszítésének rejtelmeibe avattak be minket. Az egyik legfelemelőbb érzés az volt, amikor magyar, szlovák, cseh és lengyel nyelven hangzott fel a Csendes éj, majd a záróesten feldíszíthettük a nemzetek karácsonyfáját, melyre a diákok saját kezűleg készített díszei kerültek.
Barátságok születtek, és ezeket – remélem – a gyerekek a jövőben is ápolni fogják.
Fontos üzenete van ennek a programnak azon túl, hogy élményeket és lehetőségeket ad a fiatalok számára: tiszteljük és ismerjük meg más nemzetek kultúráját, közeledjünk egymáshoz szeretettel, legyünk toleránsak, mert csak így élhetünk egy jobb Európában…
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.