E-jövő a felsőoktatásban

A jövő európai felsőoktatásában azért továbbra is jelen lesz a személyes találkozás, és a helyszín is adott lesz a következő 15-20 évben: az egyetemi kampuszok. A még távolinak ható jövőben elég lesz majd egy e-mail a beiratkozáshoz, és a jelentkező megkezdheti tanulmányait Európa bármely felsőoktatási intézményében. A vizsgák teljesítéséhez szükséges dolgozatait elküldheti elektronikus formában, a szóbeli vizsgakövetelményeknek videokonferencia keretében tehet eleget a jelölt, jegyeit pedig akár mobiljára is lekérheti.

Csökken a zsúfoltság

A demográfiai trendek elemzése arra is rámutat, hogy várhatóan csökkenni fog a zsúfoltság a felsőoktatási intézményekben. A következő tíz évben csökken azoknak a korosztályoknak a létszáma, amelyek beléphetnek a rendszerbe. Ugyanakkor várhatóan nőni fog a diplomások részaránya az életkori csoportokban. Ez a trend a kutatások alapján jól kirajzolható: egyre több olyan pálya és foglalkozás születik, amelyek csak felsőfokú képzettség birtokában gyakorolhatóak. A tudásalapú társadalomban a népesség harmadának szüksége lesz felsőfokú képesítésre az eredményességhez. A gyakorlathoz jobban közelítő felsőoktatásban egyre fontosabbá válnak a készségek, képességek.

Képességbeli jellemzők

Nem elképzelhetetlen, hogy a különféle intézmények visszatérjenek a kiválasztás gyakorlatához. Ezúttal már nem az osztályzatok átlaga, hanem képességbeli, személyiségbeli jellemzők és pályára való alkalmasság alapján szortírozva a jelöltek között.

A távolabbi jövő egyik elképzelése, hogy bizonyos szakmákban eltöltött gyakorlati idő is belépővé váljon a felsőoktatásba. ĺgy tanulhatnának például gazdasági és jogi ismereteket – amelyek például az önálló vállalkozáshoz elengedhetetlenek – a különféle kézműipari szakmák képviselői.

Kétszintű képzési rendszer

Még nagyobb változásokat jelenthet a 2010-re tervezett európai átállás a kétszintű képzési rendszerre. A főiskolai és egyetemi diplomák helyett bachelor és master fokozatok birtokában lehet kilépni a képzési rendszerből – és várhatóan erősödni fog az intézmények közötti versengés. Összeurópai szinten kérdéssé válik majd, kik tudják megnyerni az egyre fogyatkozó tanulóifjúságot. Míg az előzetes vizsgálatok tapasztalatai szerint az alapképzést (bachelor) sokan egy, a szülőhelyükhöz közeli intézményben képzelik el, a master fokozat megszerzéséért már hosszabb utazásra is képesek lennének.

Az egységessé váló európai képzési piacon a megszerzett korábbi tanulmányokra alapozva széles körben eltérő, az egyes intézmények hagyományaira és adottságaira alapozó képzési kínálatból válogathatnak az érdeklődők.

A tanulmányok valódi, európai tanulmányokká válhatnak. Ösztönzés ad a fiatalok döntésének, hogy a végzettséget az Uniós tagállamok egyaránt elfogadják.

Tanulás munka mellett

Az európai munkaerő-piaci trendek elemzése szerint növekedni fog a jövőben azoknak a részaránya is, akik munkájuk mellett járnak továbbképzésre, tanulnak tovább a munkaadók igényeinek, az alkalmazott technológia követelményeinek megfelelően. A kettős diplomák kora érkezik el, esetleg időben egymástól eltolt végzési határidővel. Annak ellenére, hogy a modern információ-technológia egyre nagyobb mértékben átformálja a képzést, egy dolog valószínűleg a következő húsz évben is biztosan a hallgatók feladatai közé fog tartozni: alaposan, módszeresen át kell olvasniuk és fel kell dolgozniuk azt a tudásanyagot, amelynek birtokában a végzettség megszerezhető. (he, f)