Diplomám van: állást keresek!

A diploma még mindig belépő a munkaerőpiacra, de egyre több időt emészt fel az álláskeresés. A többség előbb bővíti ismereteit. Egy vidéki kisváros gazdasági egyetemén végzett fiatal lány meséli: az utolsó évet levelezőn fejezte be, mert a budapesti bankfiókban, ahol nyári gyakorlatát töltötte, állást ajánlottak. Az ilyen alkalmat pedig meg kell ragadni, mert manapság már a közgazdászok után sem kapkodnak a cégek.

Évfolyamtársai közül végül mindenki elhelyezkedett, de hoszszabb ideig tartott az álláskeresés, mint a korábbi évfolyamok végzőseinek. A diploma – a statisztikai adatok tanúsága szerint is – még mindig jó belépő a munkaerőpiacra.

Miközben a fiatalok munkanélkülisége az elmúlt egy évben érzékelhetően – ötödével –, 14,4 százalékra nőtt, a pályakezdő diplomások mindössze öt százaléka mondta, hogy nem talál magának munkát.

Ezzel egyidejűleg az oklevelet szerzettek körében is meghoszszabbodott az álláskeresésre fordított idő – állítják a szakértők. Ez annak az előjele, hogy körükben is magasabb lesz a munkanélküliség.

A demográfiai apály következtében könnyebb bekerülni valamely felsőoktatási intézménybe, csakhogy így csökken a színvonal. A diákok a kiutat a felsőfokú szakképzésben keresik, amely az érettségi után ad a munkaerőpiac igényeinek megfelelő – az egyetemi képzésnél olcsóbb és célzottabb – képzést.

Az egyes diplomák munkaerő-piaci értéke igencsak különböző. Ezt igazolja Galasi Péter egyetemi tanárnak az Educatio folyóiratban megjelent, egy 2000-ben készült felmérésre alapozott tanulmánya. A legkevésbé keresett szakma az agrármérnököké, itt a pályakezdők 15 százaléka mondta magát munkanélkülinek. Az átlagosnál nehezebben találnak állást a bölcsészkart és a művészeti főiskolát vagy egyetemet végzettek is.

Az egészségügyi diplomával rendelkezők munkanélküliségi kockázata a legalacsonyabb, nem egészen egy százalék.

Az sem mindegy, hogy főiskolai vagy egyetemi diplomáról van-e szó. A bölcsészek és a közgazdászok között arányaiban kétszer annyian vannak munka nélkül a főiskolát végzettek, mint az egyetemi diplomával rendelkezők.

Az informatikusoknál és a műszaki végzettségűeknél pedig képzési szint szerint négyszeres a különbség. Az informatika szakot egyetemi szinten végzettek körében például 1,3 százalékos a munkanélküliség, akik viszont főiskolán szerezték ezt a képesítésüket, azoknak már 5,7 százaléka nem tud elhelyezkedni.

A diákok tanulmányaik alatt feltehetően szembesülnek a munkaerő-piaci követelményekkel: az oktatási tárcánál készült felmérés szerint a diplomás fiatalok hetven százaléka rögtön továbbképzi magát. Tizedük nappali tagozaton, többségük pedig munka mellett.

Az idei 160 ezer jelentkező közül 24 ezren másoddiplomás képzésre adták be jelentkezésüket, közülük sokan főiskolai diplomájukat egészítik ki egyetemi szintűre. Néhány szakra kifejezetten jellemző, hogy az ott végzettek tovább bővítik ismereteiket.

A természettudományi diplomások ötöde iratkozik be az oklevél megszerzése után újabb nappali tagozatra. Az agrár- vagy társadalomtudományi szakokon végzetteknél ez az arány tíz százalék.