Depresszió ellen fogócska

Egy városi alapiskolában a történelem szakos tanárnő arról panaszkodott, hogy a mai gyerekeket nem lehet semmivel kordában tartani, egy percig sem tudnak nyugton ülni. „Akárhova viszem őket, akármilyen érdekes kiállításra, moziba, színházba, bábjátékra, soha nem tudom őket fegyelmezni. Ha kiteszem a lelkem, és órákon át készülök egy kiselőadásra, az óra végére akkor is mindig elszabadul a pokol, és onnantól fogva lehetetlen rendre utasítani őket. Pedig már több mint húsz éve vagyok ezen a pályán, és egyébként nagyon jó a viszonyom a gyerekekkel” – mesélte a pedagógus.

A bújócska csodálatos hatása

A tanárnő sok szülő számára ismerős helyzetet vázolt. Ám az amerikai gyerekgyógyászok szövetsége nemrég egy cikkben megfogalmazta a probléma – egyébként kézenfekvő – megoldását: azt tanácsolják azoknak a szülőknek és pedagógusoknak, akik kicsit unják már az örökös fegyelmezést, a legjobb módszer, ha hagyják, hogy a gyerekek hagyományos játékokat, önállóan játszanak. A hasznos filmek, a készségfejlesztő játékok és a gyerekeknek szóló, tudományos kiállítások helyett engedni kell, hogy a gyerekek „spontán” játékokat játsszanak – fogócskázzanak, bújócskázzanak, kidobóst játsszanak, vagy csak egyszerűen kedvükre szaladgáljanak a parkban.

Nehéz játszótársat találni

Egy chicagói kismama, Jennifer Gervasio szerint azonban ezt nem is olyan egyszerű megoldani. Neki egy hároméves kislánya és egy ötéves kisfia van, akik az óvoda mellett edzésre és balettórákra is járnak. „És ez még egy aránylag laza időbeosztás a fiam barátaihoz képest. Ők még több különórára járnak, így nagyon nehéz megoldani, hogy délután átjöjjön valaki, és a gyerekek együtt játsszanak” – panaszkodik Jennifer. Azt mondja, nehéz ellenállni a nyomásnak, mert annyira sok a gyerekeknek szóló program, hogy ha nem járatja különböző foglalkozásokra a gyerekét, azt érzi, a fia kimarad valamiből. „Ennek ellenére mostanában hagyom, hogy a gyerekek bogarakat gyűjtsenek a kertben vagy hintázzanak a tengerparton, mert látom, hogy valójában ehhez van kedvük.”

ĺgy van ezzel egy magyar kismama is, aki Sony néven az egyik internetes fórumon így írta le tapasztalatait: „Eleinte azt gondoltam, hogy a gyereket tényleg állandóan tanítani és ösztönözni kell, különben lemarad a többiektől vagy legalábbis nem tudja kifutni a formáját. De most nagyon úgy tűnik, hogy nem így van. Eddig mindig az jött be, ha a ezt a „tanítgatós” késztetést elnyomva ráhagytam a dolgait. Ráadásul így nem-csak az adott dolgot tanulja meg, hanem azt is, hogy bízhat magában!“

Fiúk, lányok

Szendi Gábor pszichológus is a játék pozitív hatásait emelte ki: „Amikor szerepjátékokat kezdenek játszani a gyerekek, a fiúk katonásdit, vadászatot, csapatosat játszanak, itt a fő cél a férfivilágban megtanulni eligazodni, megtanulni a szociális hierarchiában megszerezni a pozíciót, felismerni a dominánst és a szubdominánst, megtanulni az agressziót jól kezelni. A lányok viszont babázni szeretnek, illetve elsősorban az emberi kapcsolatokra irányul az érdeklődésük.”

A szakember elmondta, hogy a játéknak az a biológiai feladata, hogy az agyban „a nemre jellemző viselkedéses programokat gyakoroltassa, beélesítse”. Ezért jellemző, hogy az embergyereknél nemenként nagyon differenciált, ki mivel játszik. „A két nem igen korán elkülönül a játékban, ez megint csak nem kulturálisan tanult jelenség, egyszerűen egészen más érdekli őket, mást akarnak játszani más stílusban. A fiúk szeretnek lökdösődni, agresszívnek lenni, a lányok a megbeszéléssel, ráhatással szeretnek operálni. A két nem agya igen eltérően működik, más funkciókra van kitalálva (fiúk: téri, vizuális; lányok: verbális, emocionális) – és ez tükröződik is a játékaikban” – magyarázta a szakember.

Szendi Gábor szerint a modern játékok negatív hatása abban rejlik, hogy passzívvá, befogadóvá teszik a gyerekeket, előre kigondolt készségeket akarnak fejleszteni, de közben a saját agyuk nem tud kibontakozni. Szociális szerepeket, viszonylatokat, saját programok beindítását nem lehet videóval, számítógépes játékkal megoldani – mondta a pszichológus. Hozzátette: „amit a természet évmilliók alatt kialakított, abba nem szabad beleszólni.” (o-o)