Az újságírás óriási kihívás

Számtalan hely, alkalom van, hogy a médiával találkozzunk, s jelen is van hétköznapjainkban, sőt mára életünk aktív részévé vált. Talán ezért is van, hogy mi, fiatalok szeretnénk közelebb jutni hozzá, s nemcsak külső szemlélőként, de belső résztvevőként figyelni alapjait, fortélyait. Azt hisszük, hogy egyszerű megírni egy cikket, elkészíteni egy riportot, hisz csak írni kell, meg kérdezgetni, nem lehet olyan nehéz egy újságot összeállítani, megszerkeszteni. Óriási tévedésben élünk, s éltem én is, mígnem belecsöppentem ebbe az elvarázsolt, bonyolult, kacifántos világba, a média világába.

A minap kezembe akadt egy statisztikai tanulmány: „Az újságírásra való hajlam nem örökölhető és nem is tanulható, csupán fejleszthető. Kizárólag a tehetségtől függ.” Irigylem azokat a kortársaimat vagy pár évvel idősebb fiatalokat, akiknek mérhetetlen nagy tehetségük van az újságíráshoz, és kiváló lehetőségeik is ehhez. Nekem, egy szlovákiai magyarnak nincs könynyű dolgom. Bárhogyan is szeretnék valaha én is ezzel foglalkozni, nincsenek olyan esélyeim, mint anyaországi társaimnak. Most sorolhatnék okokat, de gondolom, ezek mindenkinek nyilvánvalóak.

Feltettem magamnak már sokszor a kérdéseket, hogy miért jó most egy suliújság szerkesztőségi tagjának és alkalmanként főszerkesztőjének lenni, és vajon miért lenne jó valaha újságírónak lenni. Nos, véletlenül csöppentem bele az egész újságírásba. Csak segítséget kértek tőlem egy pár szám elkészítéséhez, s végül ottmaradtam a szerkesztőségben. Nem azért kezdtem hozzá, mert muszáj volt, hanem mert érdekelt, mert jó volt kiadni magamból az érzéseket, gondolatokat, tapasztalatokat. Tanultam is a hibáimból, és mások hibáiból. Rengeteget olvastam, fejlesztettem magam, csupán a saját magam szórakoztatására. Aztán egyszer csak beleszerettem az írásba, s komoly szenvedéllyé vált, majd rájöttem, hogy hivatásomként szeretném továbbvinni tudásom. Nem tudom, hogy jó döntés-e a médiát választani, mint szakmát, de biztos ennek is megvannak a maga pozitív és negatív oldalai. Sajnos, amíg nem vagyok közvetlen kapcsolatban vele, addig nem tudok helyes döntést hozni. Talán csak próbaképpen is érdemes kipróbálni, megtudni, milyen óriási súly nehezedik egy újságíró vállára, rengeteg felelősséggel jár, akár csak egy cikk valóságalapú megírása, akár egy riportalany csavaros élettörténetének kinyomozása, a kérdések összeállítása, lényegében egy egész újság emberi érzéseket, és jogokat nem sértő mivoltának kialakítása.

Mindezek után, nem az a lényeg, hogy egy újságíró mennyi és milyen témájú információt ad át nekünk, hanem, hogy hogyan adja át azt.