A szlovákiai beiratkozási program eredményei

A program megindítását az tette lehetővé, hogy 1999 őszén az Illyés Közalapítvány a 2000 évi beiratkozási programra 10 millió Ft-ot, majd a 2001. évi programra 40 millió Ft-ot, a 2002. és 2003. évi programra 50-50 millió Ft-ot szavazott meg. A 2003. évi programra megszavazott 50 millió Ft-ból az Illyés Közalapítványnak a magyarországi kormányváltozás után létrejött új kuratóriuma 12 millió Ft-ot végleg elvont, 12 millió Ft pedig csak késve került folyósítása. Időközben az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy 10,5 millió Ft-ot folyósít a 2005. évi beiratkozási program támogatására, elsősorban az óvodások részére átadandó karácsonyi tanszercsomag-ajándék céljára.

A beiratkozási program az évről-évre változó pénzügyi háttér ellenére a kezdetben meghatározott módszer és tematika szerint bonyolódott és a következő feladatokra terjedt ki:

Potenciálisan magyar iskolába beiratkozó diákok adatbázisának összeállítása.

Valamennyi érintett család levélben, vagy személyesen történő megszólítása, ennek során a magyar iskola mellett szóló érvek bemutatása.

A beiratkozást elősegítő közösségi programok szervezése.

Az iskolát bemutató kiadvány, vagy a beiratkozást szolgáló könyvek átadása a szülőknek.

A tanévnyitó ünnepségen tanszercsomag átadása minden diák részére.

A rászoruló diákok részére szociális támogatás felajánlása (bejárási támogatás, étkezési támogatás).

A beiratkozási programban legsikeresebb iskolák részére az oktatást szolgáló tárgyi ajándék átadása.

A fentiekben részletezett feladatokat döntő részben a 25 Város és Vidéke Célalap munkatársai végezték, támaszkodva a mintegy háromszáz körzeti megbízottra, akik az adatbázis összegyűjtésében és a kommunikációban voltak a szervezők segítségére. A koordináció feladatát, az eredmények összefoglaló értékelését, az alapítványok felé történő elszámolás feladatát a Rákóczi Szövetség és a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány munkatársai látták el.

A 2004. évi felvidéki beiratkozási program értékelését a szlovák Oktatási Minisztérium által közölt tényadatok alapján végeztük el. Az értékelést egyrészt a 16 magyarlakta járásra, másrészt a Felvidék magyarlakta területeit behálózó Célalapok illetékességi területét képező 24 régióra végeztük el. Közülük Kassa és Pozsony városokat – a korábbi évekhez hasonlóan – külön kezeltük, mivel ezekben a városokban a magyar tanulók számaránya elenyésző és e városok figyelembe vétele esetleg torzítaná az országos szinten érvényesülő trendet. A Losonci és Füleki Célalap adatait a történeti előzményekre való tekintettel együttesen kezeltük.

A számításoknál a 2004. évben beiratkozott diákok számát a 2004. szeptemberében regisztrált, tanulmányaikat ténylegesen megkezdő diákok számával, az előző évben beiratkozott diákok számát pedig hasonlóképpen, a szlovák Oktatási Minisztérium által 2003-ra megadott diákszámmal vettük figyelembe.

A számítások során egyrészt azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megállapítsuk, milyen mértékben és irányban változtak a 2004. évi beiratkozási program hatására a múlt évhez képest a beiratkozási programot minősítő tényszámok, másrészt arra is kíváncsiak voltunk, a beiratkozási programsorozat megindítása előtti évhez képest milyen változások történtek a beiratkozási program öt éve alatt. Ezért a 2004. évi tényszámokat az 1999. évi adatokkal is összevetettük.

A fentiek alapján elvégzett értékelés eredményei a következők:

1. A táblázatból láthatóan a magyar iskolába beíratott (tanulmányaikat szeptemberben ténylegesen megkezdő) diákok abszolút száma a 2003. évhez képest, Kassa és Pozsony figyelembe vétele nélkül, 2004. évben 4179-ről 4314-re, vagyis 3,29 %-kal növekedett. Kassa városában a beiratkozó gyermekek létszáma 30-ról 18-ra, Pozsony esetében 28-ról 27-re csökkent.

2. A magyarlakta járások szintjén 2003-hoz képest a magyar iskolába beíratott diákoknak az összes beíratott diákhoz viszonyított aránya is kismértékben növekedett. A növekedés mértéke 1,29 %.

3. A Célalapokra bontottan elvégzett számítások azt mutatják, hogy országos viszonylatban 1,36 %-kal növekedett 2003-hoz képest a magyar iskolába beíratott diákok számaránya az összes beíratott diákhoz képest. Ha az egyes Célalapok adatait külön vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Célalapok többségénél, 12 Célalapnál (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Gúta, Galánta, Királyhelmec, Léva, Nagymegyer, Párkány, Rimaszombat, Rozsnyó, Tornalja, Vágsellye) ez a mutatószám növekedett, míg 10 Célalap esetében (Ipolyság, Komárom, Losonc-Fülek, Nagykapos, Nagykürtös, Nyitra, Somorja, Szenc, Szepsi, Zselíz) csökkent. 2004-ben 2003-hoz képest a legjobb eredményt Gúta és Vidéke, a legrosszabbat Ipolyság és Vidéke produkálta.

4. Külön vizsgálatot végeztünk a magyarlakta városokra vonatkozóan, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy városi környezetben nagyobb a veszélye annak, hogy magyar családok szlovák iskolába íratják gyermekeiket. Ezt a tényt tükrözi az is, hogy az országos átlaghoz képest a magyarlakta városokban a magyar iskolába beiratkozók részaránya az összes beiratkozott diákhoz képest 34,80 %, míg országos viszonylatban ez az arányszám 37,91 %. Ugyanakkor pozitív tény, hogy a múlt évhez képest a városok összességét tekintve is növekedett – 31,89 %-ról 34,80 %-ra – a magyar iskolába beiratkozott diákok számaránya.

A 2004. évi beiratkozási program összességében kedvező eredményei elsősorban annak tudhatók be, hogy a program helyi szervezői a sokféle bizonytalanság és az anyagi források beszűkülése ellenére, ebben az évben is áldozatkész munkával igyekeztek közösségi programok keretében és egyéni megszólítással az iskolaköteles gyermekek családjait a magyar iskolába való beiratkozásra buzdítani.

Kétségtelenül pozitív szerepe volt a beiratkozási kampányban annak a ténynek is, hogy a Pázmány Péter Alapítványhoz benyújtott pályázatok alapján az iskolák, illetve az iskolák mellett működő szervezetek jelentős pénzforráshoz jutottak és ennek híre eljutott a családokhoz is. Bár a Célalapok nem rendelkeztek pénzügyi forrásokkal a minden évben, a beiratkozási kampány keretében felajánlott tanszercsomagok megvásárlására, de sikerült megfelelő egyeztetés alapján elérni, hogy a Pázmány Péter Alapítvány forrásaiból a diákok túlnyomó többsége a tanszercsomagot a szeptemberi tanévnyitó ünnepségen mégis megkapta, a diákok kisebb hányada pedig pótlólag a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványtól kapta meg a tanszercsomagot.

Öt év után most indokoltnak látszott egy olyan vizsgálatot is elvégezni, milyen mértékben változtak a tényszámok öt év alatt, miben foglalhatók össze a számok tükrében ennek az ötéves programnak a legfőbb eredményei. A 2004. évi és az 1999. évi beiratkozás tényszámaiból egyértelműen látszik, hogy a program eredményeként a magyar iskolák korábbi térvesztését sikerült megállítani, sőt az öt évvel ezelőtti állapothoz képest a magyar iskolába beíratott diákok számaránya Dél-Szlovákiában az összes beíratott diákhoz képest 3,8 %-kal növekedett. A 22 vizsgált Célalap közül 16 Célalap esetében növekedett ez a számarány, 6 Célalap esetében pedig csökkent. Közülük a Somorja és Vidéke Célalap esetében nagy számú szlovák családnak Pozsonyhoz közeli letelepedése lehet a negatív tendencia oka, Nyitra, Szenc és Léva esetében pedig a magyarság szórványosodása. (Forrás: Rákóczi Szövetség)