A rutinszerű olvasás

A pedagógusok idei Rimaszombati Nyári Egyetemén alkalmunk volt találkozni Nagy József professzorral, aki a Szegedi Tudományegyetem kutatója. Előadásában az ismeretelmélet és a gyakorlati pedagógia fontos területére irányította figyelmünket. A Párhuzamosan Disztributált Problémák, vagy másképpen a párhuzamosan megosztott információfeldolgozás a kognitív forradalom fontos felfedezése. A globális olvasástanításból ismert, hogy néhány jellemző jegy alapján felfogható a szó jelentése, de ugyanez az eredmény elérhető betűzve vagy szótagolva is.

Az utóbbit ismeretlen szavak esetében használjuk. Ha többször olvassuk ugyanazt a szót, az olvasás begyakorlódik, rutinszerűvé válik. Ezeket vizuális szórutinoknak nevezzük. A PDP modell szerint működő vizuális és auditív rutinok tizedmásodperctől maximum egy-két másodpercig tartó folyamatok. Minden szavunk és képzetünk ilyen rutin, amelyek látásra vagy hallásra aktiválják a jelentés gondolathálóját. A rutinokból szerveződnek a készségek, amelyek lehetnek merevek, ciklikusak, rugalmasak vagy komplexek. A merev készségek zárt szerveződések, nem függnek a környezettől. Ilyenek például a számolás tízig, szó szerint betanult memoriterek, közmondások, cselekvési szokások. Attól zártak, hogy korlátozott számú rutin aktiválása után működésük befejeződik. Az elemek felcserélése, kihagyása hibás működést eredményez.

Ma még nem rendelkezünk a fejlesztendő képességek teljes listájával. A szerveződésük, komponenseik rendszerét is jobban át kellene látnunk, amelyek sok ezer készségből és sok tízezer rutinból állnak. A szerző a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa.