Amikor meghal egy szerettünk, az elvesztése miatt érzett fájdalom következtében sokan elfeledkeznek hivatali teendőikről vagy arról, hogy özvegyi nyugdíjat lehet intézni. Vajon utólag, évek múltán is igényelhető a juttatás? Erre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Olvasói levél
Édesapám 2015-ös halála után ketten maradtunk édesanyámmal, aki akkor egy évig kapta az özvegyi nyugdíjat. Tavaly februárban megtudtuk, hogy 2023 elejétől a törvény megváltozott, és már az is kaphatja tovább az első év után az özvegyi nyugdíjat, aki elmúlt 57 éves, és egy gyereket felnevelt. Ez alapján anyu még abban a hónapban kérvényezte is az özvegyi nyugdíj további folyósítását, amit azóta is kap. Az 57. életévét viszont már 2020-ban betöltötte, ezért utólag a 2023 előtti háromévnyi özvegyi nyugdíj visszamenőleges kifizetését is kérvényezte a Szociális Biztosítótól, de azt a választ kapta, hogy nem fizetik ki, kiegészítve a törvény szövegével. Ön szerint van rá lehetőség, hogy ezt a pénzt megkapja?
Az özvegyi nyugdíjjal 2024 májusában már foglalkoztunk rovatunkban. Akkor a nyugdíjakat általánosságban úgy jellemeztük, mint a társadalombiztosítási rendszer szerves részeit, amelyekre bizonyos kor elérésével (öregségi nyugdíj), esetleg fizikai állapot (rokkantsági nyugdíj) vagy családi élethelyzet (özvegyi, árvasági nyugdíj) kialakulásával lehet jogosultságot szerezni. Így volt ez olvasónk édesanyjának esetében is, aki férje elhunytával lett jogosult az özvegyi nyugdíjra.
A Tt. 461/2003 sz. a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbt.) szerint az özvegyi nyugdíj folyósításának két fő szakasza van. Az első szakasz időtartama a házastárs halálától számítódó két év. Ezután jön a második szakasz, amely csak új házasság kötésével szűnik meg, vagy ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy az özvegy okozta a házastársa halálát szándékos bűncselekménnyel. Erre a folyósítási szakaszra viszont már nem minden „első szakaszos” jogosult, hanem csak az, aki az alábbi törvényi feltételek valamelyikét teljesíti: ún. eltartott gyermek(ek)et nevel, több mint 70%-os rokkantnyugdíjas, elérte a nyugdíjkorhatárt, felnevelt legalább 3 gyermeket, felnevelt 2 gyermeket, és elérte az 52 éves kort, vagy felnevelt 1 gyermeket, és elérte az 57 éves kort. Olvasónk kérdése szempontjából fontos az is, hogy a Tbt. 112/1. §-a szerint az özvegyi nyugdíjat akár 3 évre visszamenőleg is megítélheti a Szociális Biztosító, de csak akkor, ha kiderül, hogy az adott személy hamarabb volt rá jogosult.
Itt térünk vissza olvasónk édes-anyjához, aki férje halála után, az első szakaszban egy évig kapta az özvegyi nyugdíjat, mivel 2022 végéig még ez volt a jogosult időtartam, és csak az olvasónk által is emlegetett 2023. január 1-i törvénymódosítás után nőtt két évre. Az első év letelte után tehát az édesanya a levél szerint formailag teljesítette az egyik feltételt ahhoz, hogy továbbra is kapja az özvegyi nyugdíjat, hiszen már 2020-ban betöltötte 57. életévét, és felnevelt egy gyermeket (olvasónkat). Ám itt jön a bökkenő: az említett törvényi feltételt ugyanis csak a Tbt. 2023-as módosításakor vezették be, és vonatkozik rá a törvények ún. visszamenő hatályának (retroaktivitásának) tilalma, miszerint egy új jogszabály csak a jövőben alkalmazható, vagyis, csak a hatályba lépése utáni jogviszonyokra vonatkozhat.
Az anyuka tehát hiába töltötte be az 57. életévét már 2020-ban, és nevelt fel addig egy gyermeket, ha ez a feltétel csak 2023-ban lett törvénybe iktatva – épp ezért, a Tbt. 112/4. §-a szerint, adott esetben 2024. februári kérvényétől visszamenőleg legfeljebb 2023. január 1-ig jogosult az özvegyi nyugdíjra, mivel azon a napon keletkeztek azok a törvényi jogosultságok, amelyek által újra jogosult lett az özvegyi nyugdíjra.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.