Vannak házaspárok, akik nagyon vágynak kisbabára, de egészségügyi okokból nem lehet természetes módon gyermekük, s nekik nagy segítséget jelent a művi beavatkozás. Ugyanakkor ez a lehetőség számos új jogi kérdést vet fel, ezek egyike az apaság meghatározása. Mi van akkor, ha a művi megtermékenyítés ismeretlen donor hozzájárulásával történik? Ilyen esetben ki a gyermek apja? A fogas kérdést – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszolja meg.
Ki a gyermek apja művi megtermékenyítés esetén?
Több, mint tíz évig szerettük volna férjemmel, hogy gyermekünk legyen, de nem voltunk szerencsések. Végül, férjem írásos beleegyezésével a művi beavatkozás mellett döntöttünk, egy ismeretlen donor hozzájárulásával. Kislányunk ma már iskolás, de sajnos a házasságunk nemrég tönkrement. A férjem még azt is képes volt kimondani, hogy a gyermek nem az övé, hogy megtámadja az apaságot, és keressük meg lányunk igazi apját, mert szerinte joga van megtudni tényleges apja nevét. Van rá esély, hogy esetünkben megtámadja férjem az apaságot, vagy hogy megismerjük az idegen donor személyét?
A mesterséges (művi) megtermékenyítés – másképpen az asszisztált reprodukció – lényege, hogy a férjtől vagy más férfitól (a donortól) származó spermát orvosi beavatkozás segítségével a nő méhébe viszik, így segítve elő a fogamzást (ma már egyre gyakoribb a mesterséges megtermékenyítés mellett az embrió-visszahelyezéssel vagy az embrióátültetéssel történő gyermekszülés, vagyis az in vitro fertilisatio, de ez most nem témája válaszunknak). A leírt orvosi eljárások sok új jogi kérdést vetnek fel, de most csak azokra próbálunk válaszolni, amelyek olvasónkat foglalkoztatják.
A művi megtermékenyítés egyik lehetősége, amikor a megtermékenyítés a férj spermájával történik (ez az úgynevezett homológ inszemináció). Az eljárás itt mesterséges, ám a leszármazás biológiai rendjét a beavatkozás nem változtatja meg. A gyermek ilyen esetben is a férjtől származik, családjogi helyzetén ugyanis nem változtat, hogy a leszármazás végső soron művi beavatkozás eredménye volt.
Nehezebb kérdéseket vet fel olvasónk alternatívája, az úgynevezett heterológ inszemináció, tehát amikor egy harmadik, idegen személy – a donor – spermájának felhasználásával történik a megtermékenyítés. Ha a nő a mesterséges megtermékenyítésből származó gyermeket házassága fennállása alatt szüli meg, a Tt. 36/2005 családjogi törvény szerint a férj gyermekévé válik. A férj általában megtámadhatja az apaságot, ha bizonyítani tudja, hogy a gyermek valóságosan nem tőle származott. A mással történt mesterséges megtermékenyítés esetében, amikor eleve tudta, hogy más az apa, azonban csak akkor van lehetősége megtámadásra, ha a hozzájárulása nem volt meg az asszisztált reprodukcióhoz, vagy ha kiderülne, hogy a feleség végül nem művi megtermékenyítés által esett teherbe (Családjogi törvény 87/2 §). Ha a művi beavatkozást az apa hozzájárulásával végezték el, mint az adott esetben, az apaság megtámadásának nem lehet helye, és hozzájárulását utóbb nem vonhatja vissza.
Ami az idegen donor megismerhetőségét illeti, tudni kell, hogy az apaságot bírósági úton megállapítani nem lehet, ha a származás művi beavatkozás következménye. Nincs rá tehát jogi lehetőség, hogy esetleg maga a donor vagy valaki más kérhesse az apaság megállapítását. Így a donor személye bírósági úton sem fedhető fel. A mesterséges megtermékenyítésben az anonim donor szerepe az, hogy ő a biológiai kapcsolat egyik alanya. Ez a közreműködés nem eredményezheti, hogy később egy emberi kapcsolat részesévé avassa őt a bíróság.
Az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos több kérdésre a jogrend még nem ad választ, és a bírói gyakorlatban is ritkák az ilyen esetek, ám pl. az Eperjesi (Prešov) Kerületi Bíróság 24Cop/151/2020 sz. döntése sok érdekes információt tartalmaz a téma iránt érdeklődők számára.
ifj. Mészáros Lajos
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.