Hivatali teendők elbocsátás esetén

Nehéz időszak vár a munkaerőpiacra: van, ahol csak bizonyos korlátozásokat, csökkentett munkaidőt, esetleg néhány hetes kényszerszabadságot vezetnek be, egyes cégek azonban teljesen bezárhatnak, egyik napról a másikra felmondhatnak az alkalmazottaknak. Néhányan, amikor kézhez kapják a felmondólevet, annyira meglepődhetnek, hogy ámulatukban szinte gondolkodás nélkül elfogadják a munkaadó által felkínált megállapodást.

Nem árt az óvatosság

Mielőtt azonban bármit is aláírunk, figyelmesen olvassuk el, és ha valami gyanús, vagy nem értjük, szükség esetén ne féljünk kikérni egy jogász véleményét! Ragaszkodjunk a felmondási időhöz, a végkielégítéshez, valamint a megmaradt szabadnapok kimerítéséhez vagy kifizetéséhez! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkaadónak ki kell állítania egy dokumentumot a munkaviszony megszüntetéséről, a cégnél töltött időről és a havi fizetésről – ezekre az igazolásokra szükség lesz a következő munkahelyen, a munkaügyi hivatalban, később pedig a nyugdíj intézésekor is. A munkaadó nem köteles, de a távozó alkalmazott kérésére kidolgozhat róla véleményt és ajánlást az esetleges új munkaadó számára.

Munkaügyi hivatal

A munkaviszony megszűnése után nem kötelező, de tanácsos jelentkezni a munkaügyi hivatalban – ha nincs esély belátható időn belül ismét elhelyezkedni, az álláskeresőnek érdemes regisztráltatnia magát, anyagilag ez jobban megéri. A következő iratokra van szükség: személyazonossági igazolvány és egy igazolás – például a munkaviszony megszüntetéséről kötött megállapodás – a régi munkaadótól, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Szokták kérni a végzettségről szóló okmányt is – érettségi bizonyítványt, oklevelet stb. –, valamint egy jövedelemigazolást, bár ez utóbbit utólag is le lehet adni. Aki nem megy el a hivatalba, az önkéntes munkanélkülinek számít, és ilyen esetben a kötelező egészségbiztosítást saját magának kell fizetnie. Ha regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, amíg szerepel a nyilvántartásban, az egészségügyi biztosítását az állam téríti. Aki a munkaviszony megszűnésétől számított 7 napon belül megy a hivatalba, azt az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beírják a jegyzékbe. Aki egy hétnél később jelentkezik, az a kérvény benyújtásának napjától kerül a listára, és az egészségbiztosításában hézag keletkezik. Mivel nálunk mindenkinek a születésétől fogva kötelezően rendelkeznie kell egészségbiztosítással, az elmaradt – akár csak egy-két napi – biztosítási díjat utólag is behajtják, az esetleges büntetőkamatokkal együtt.

Szociális biztosítás

Az egészségbiztosítástól eltérően a társadalombiztosítás nem kötelező. Vagyis, ha valaki méltóságán alulinak érzi, hogy jelentkezzen a munkaügyi hivatalban, és inkább önkéntes munkanélküli lesz, a Szociális Biztosítóval szemben nincs semmilyen kötelezettsége, nem muszáj társadalombiztosítást kötnie, de nem is nyújthat majd be semmilyen igényt, és később ezt az időszakot nem veszik figyelembe a nyugdíjkérelme elbírálásakor. Aki akar, köthet önkéntes biztosítást, ez esetben mindenki maga döntheti el, milyen kivetési alapból számolják ki a havonta fizetendő járulékokat.

Munkanélküli-segély

A munkanélküli-segélyt nem kezdik el automatikusan folyósítani, miután valaki bejelentkezik a munkaügyi hivatalban, a támogatást külön kell kérnie a Szociális Biztosítótól. A támogatásra az a személy jogosult, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A támogatást 6 hónapig folyósíthatják. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgozott, annak az elmúlt 4 évben legalább 2 évig kellett fizetnie a járulékokat, és akkor 4 hónapig számíthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. A gyermekgondozási szabadságról visszatért és azonnal elbocsátott anyukának akkor jár segély, ha az anyasági szabadságot megelőző 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. A munkanélküli-segély pontos összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. 2022 első felében a napi kivetési alap maximális összege 74,4987 euró, vagyis egy 31 napot számláló hónapban a segély legfeljebb 1154,80 euró lehet, egy 30 napot számláló hónapban pedig 1117,50 euró.