Ha meghal egy egyéni vállalkozó, vajon mi lesz a vállalkozásával? Megszűnik? Vagy az is örökölhető? Ezekre a kérdésekre keresi a választ – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász.
Az egyéni vállalkozás (ipar) örökléséről
Férjem több mint tíz évig építette ipari jellegű egyéni vállalkozását úgy, hogy az utóbbi években már nemcsak eltartotta a családot, hanem némi megtakarításra is szert tehettünk. Sajnos nemrég itt hagyott minket, és a rengeteg szerszámot és gépet is, amelynek kölcsönzésével, bérbeadásával foglalkozott. Sajnálnám, ha tönkre menne sok éves igyekezete, de nem tudom, mi lesz a sorsa vállalkozásának. Gyermekeink még kiskorúak, én viszont egy nagy áruház üzletvezetőjeként sokat segítettem férjemnek a szervezésben, papírozásban, és szívesen folytatnám az ipart, ha ez lehetséges. Szeretném tudni, hogy az ipari jellegű vállalkozás öröklődik-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Jó lenne, ha írnának az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához előírt alapvető információkról.
Az iparszerű tevékenységet folytató egyéni vállalkozó halála miatt nem kell a hozzátartozóinak a vállalkozást feladni, mert az iparszerű egyéni vállalkozás (szlovákul: živnosť) örökölhető. Elöljáróban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az örökösök az iparos halálát követően három hónapon belül kötelesek adóbevallást tenni az iparos halálának napjával lezárt számviteli zárási beszámoló alapján.
Az iparszerű egyéni vállalkozás folytatását az iparos halála után a Tt. 455/1991 sz. törvény alapján három időszakra lehet osztani: a tevékenység folytatása a hagyatéki eljárás lezárásáig, a hagyatéki eljárás lezárásától hat hónapig és végül a hagyaték lezárásától eltelt hat hónap utáni időszakra.
Amíg a hagyatéki eljárás nincs jogerősen lezárva, az ipari tevékenységet folytathatják a törvényes örökösök, de csak akkor, ha nincsenek végrendeleti örökösök. Olvasónk esetében tehát a túlélő feleség, ha van ilyen szándéka, tovább vállalkozhat. Ráadásul, ha a volt férj (az örökhagyó) az ipari tevékenységéhez a házastársi közös vagyont használta, akkor már ez a jogalap is elég ahhoz, hogy a túlélő házastárs folytathassa a vállalkozást. Ehhez azonban a túlélő feleség (vagy más örökös, aki folytatni akarja az ipart) köteles az örökhagyó halála után egy hónapon belül bejelenteni az illetékes járási hivatal vállalkozási főosztályán, hogy folytatni fogja az ipart. Ilyen esetben az örökhagyó által megkötött üzleti szerződések érvényben maradnak, tehát nem kell újakat kötni.
A hagyatéki eljárás általában a hagyatékátadó határozat jogerőre emelkedésével zárul le, és ebből a döntésből derül ki az is, hogy ki vagy kik lesznek az ipar örökösei. Amennyiben az örökösök olvasónk esetében úgy egyeznek meg, hogy az ipar a feleség örökségét képezi majd, a feleség a hagyatékátadó határozat jogerőre emelkedésétől számítva még hat hónapig az örökhagyó vállalkozási adatai alapján (adószám stb.) vállalkozhat, tehát nem kell új ipari (vállalkozói) engedélyért folyamodnia. Az eredeti, még az örökhagyó által megkötött üzleti szerződések, esetleg munkaszerződések, továbbra is érvényben maradnak.
Ha azonban a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után eltelik hat hónap, annak az örökösnek, aki továbbra is folytatni akarja az ipari (vállalkozói) tevékenységet, már új, saját engedéllyel kell rendelkeznie, az örökölt üzleti megnevezést módosítani, helyettesíteni kell saját nevével, és ezzel összhangba kell hozni a megkötött szerződéseket is stb. Olvasónknak tehát a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után hat hónap áll rendelkezésére, hogy az örökölt jövedelmező ipari tevékenységet elrendezze, és ezáltal már saját vállalkozásának mondhassa.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.