A végzősök a hivatali kötelességei

Az iskola befejezése után nem mindenki tud azonnal elhelyezkedni, és az előző évekhez hasonlóan feltehető-en az idén júniusban is több ezer végzős árasztja majd el a munkaügyi hivatalokat. Csak kevesen ismerik pontosan a hivatalos kötelességeiket.

Megfelelő gyakorlat hiányában manapság a szakképzett fiataloknak sem könnyű munkát találniuk, főleg ha olyan szakmát választottak, mely iránt kicsi a kereslet. Az iskola befejezése után ugyanakkor sokan elfeledkeznek hivatalos teendőikről, vagy nem is ismerik azokat – annak ellenére, hogy a polgári nevelés, a közgazdaságtan vagy más szaktantárgy keretében a munkapiacról, a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről is elsajátíthatnak bizonyos gyakorlati ismereteket.

A középiskolai és egyetemi tanulmányok befejezése után egyaránt több helyzet alakulhat ki, s ennek megfelelően többféle, némileg eltérő ügyintézés vár a végzősökre. Van, aki tovább folytatja tanulmányait, a szerencsésebbeknek sikerül elhelyezkedniük, többen külföldre mennek, néhányan vállalkozást indítanak.

Egészségbiztosító

A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről, éspedig 8 napon belül. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány). Ellenkező esetben az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) 331 eurós bírságot szabhat ki, aki pedig ismételten nem tesz eleget bejelentési kötelességének, a duplájára is megbírságolhatják.

Munkaügyi hivatal

Az egészségbiztosítóról többen megfeledkeznek, később jelentkeznek be, ezzel szemben a munkaügyi hivatalt sokan azonnal felkeresik, pedig az nem kötelező. Itt szükség van a személyi igazolványra, a tanulmányok hosszáról és befejezéséről szóló igazolásra, valamint az oklevélre vagy érettségi bizonyítványra. Az állandó lakhely szerint illetékes hivatalba kell menni. A középiskolák végzősei az utolsó nyári szünet végéig diáknak számítanak. Ha addig nem találnak munkát, és szeretnék magukat bejegyeztetni a munkaügyi hivatalban az álláskeresők közé, azt szeptember 7-éig ajánlott megtenni. Aki eddig a dátumig jelentkezik, a hivatal a nyári szünet befejeződése után mindjárt az első naptól nyilvántartásba veszi őt. „Így nem keletkezik semmilyen időhézag az egészségbiztosítási járulék fizetésében” – mondta Jana Lukáčová, a központi munkaügyi hivatal irodavezetője. Aki akarja, korábban is, azaz már augusztus vége előtt regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását. Aki felsőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kapják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási járulékot is az állam téríti helyettük.

A regisztráció a felsőoktatási intézmények végzősei esetében is teljes mértékben önkéntes – aki elmulasztja, nem fenyegeti semmilyen pénzbírság. „Szó sincs kötelességről vagy törvényből kifolyó feladatról, az álláskeresők listájára való felkerülés csak egy lehetőség a sok közül” – hangsúlyozta Lukáčová. A főiskolások az utolsó államvizsga abszolválása után szűnnek meg diáknak lenni. Akinek nincs munkája, és szeretné magát bejegyeztetni a munkaügyi hivatalban, tanácsos ezt a záróvizsgától számított 7 napon belül megtennie. Aki később jelentkezik, ez alatt az idő alatt nem regisztrált munkanélkülinek számít, s magának kell fizetnie a kötelező egészségbiztosítást.

„Természetesen a végzősök később is felkereshetik a munkaügyi hivatalt, de közben jelentős hátralékuk keletkezhet az egészségbiztosítóban, amit később mindenképpen meg kell téríteniük” – magyarázta Lukáčová.

Ha az első- és másodfokú főiskolai képzés végzőse anélkül folytatja tanulmányait, hogy felvételiznie kellett volna, a munkaügyi hivatal nem veszi fel az álláskeresők listájára. Aki az előző titulus megszerzésétől számított naptári év végéig beiratkozik a következő, magasabb fokú felsőoktatási képzésre, arra úgy tekintenek, hogy megszakítás nélkül készül jövőbeli foglalkozására. Ilyen esetben az egészségbiztosítóval sem kell felvenni a kapcsolatot. A főiskolások után az állam csak akkor nem fizeti az egészségbiztosítási járulékot, ha a doktoranduszi tanulmányok hossza túllépi a megszokott, standard időt, illetve ha a diák betölti 30. életévét.

Szociális Biztosító

A Szociális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem kötelező társadalombiztosítást kötniük, de nem is élhetnek igénnyel – betegség esetén nem intézhetnek táppénzt, a végzősök nem jogosultak munkanélküli-segélyre, ezt az időszakot nem veszik majd figyelembe a későbbi nyugdíjigény elbírálásakor.

Mivel a középiskolai és főiskolai tanulmányok alatt a diákok nincsenek biztosítva, az iskola befejezése után nem kell semmit bejelenteniük.

Kivételt képeznek még azok a végzősök is, akik árvasági nyugdíjat kapnak: nekik is törvényből kifolyó bejelentési kötelezettségük van a Szociális Biztosítóval szemben: 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat. (sza)