<p>Pozsony. Semmi sincs ingyen – üzeni a Fico-kabinet az egyébként is súlyos helyzetben lévő gazdáknak. Ennek szellemében módosították a víztörvényt, amely újabb anyagi terhet ró a termelőkre: jövőre már az öntözővíznek is megkérik az árát, és többet szeretnének bezsebelni az öntözőberendezések bérleti díjaiból is.</p>
Újabb teher a hazai gazdáknak
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14028609305669_4.jpg.webp?itok=ewY9DyD-)
ÖSSZEFOGLALÓ
A kormány egy köbméter öntözővíz árát egy eurócentben határozta meg, amit a gazdák a jövő évtől lesznek kénytelenek fizetni. A köbméterenkénti egycentes vízdíj ugyan szimbolikusnak tűnhet, a valós kép a mezőgazdasági termelők körében azonban könyörtelen: éves viszonylatban több ezer euróval emelkedhetnek a kiadásaik.
Centekből jönnek össze az ezresek
A szenckirályfai Agromačaj vállalat az ország egyik legnagyobb zöldségtermesztője. A cég vezetője, ifjabb Juraj Máčaj a vízdíj tervezett bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, ha eredményesen akarnak gazdálkodni és helytállni a rendkívül kiélezett versenyben, sokat kell öntözniük. Máčajék azon kevés szlovákiai agrárvállalkozó közé tartoznak, akik külföldön is képesek értékesíteni a termékeiket. „Évente mintegy 6–8 ezer tonnányi burgonyát szállítunk külföldre” – erősítette meg az agrárvállalat vezetője. A tavalyelőtti évben 3,3 millió köbméter öntözővizet használtak el. Ha egy köbméter vízdíj egy cent lesz, esetükben a pluszkiadás 33 ezer eurót jelenthet.
A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint a szlovákiai mezőgazdasági termelők tavalyelőtt együttesen 21,4 millió köbméter vizet használtak el öntözéshez. A vízdíj bevezetését a környezetvédelmi minisztérium szorgalmazta. Maroš Stano, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője ezt az ország nemzetközi kötelezettségeivel indokolja. A vízgazdálkodásról szóló megállapodás szerint ugyanis az állam nem részesíthet előnyben semmilyen kiválasztott csoportot a vízhasználatnál.
Nem vonatkozik mindenkire
A környezetvédelmi tárca szerint azonban a vízdíj bevezetése nem az összes termelőre vonatkozik. Azokat érinti csupán, akik éves viszonylatban több mint 15 ezer köbméternyi vizet használnak el öntözéshez, vagy a havi fogyasztásuk meghaladja az 1250 köbmétert. A kivétel a kerttelepekre is vonatkozik. A környezetvédelmi tárca így évente csak 21 400 eurónyi bevételre számít a vízdíjból. Épp a már említett Agromačaj példája azonban azt mutatja, hogy a tárca alaposan elszámolta magát, vagyis a valóságban ennél jóval nagyobb összeget csikarhat ki a gazdáktól.
Lehet ezt másképp is
Csehországnak szintén igazodnia kell az európai megállapodáshoz, ennek ellenére nyugati szomszédunk mezőgazdasági termelői nem fizetnek az öntözővízért. „Javaslatok ugyan elhangzottak, a mezőgazdasági termelőkre azonban ez egyelőre nem vonatkozik” – nyilatkozta Jan Záhorka, a Cseh Agrárkamara elnökének tanácsadója.
A kormány legújabb agrárvonatkozású javaslatára rögvest reagált Simon Zsolt egykori földművelésügyi miniszter, a Híd alelnöke is. „A kabinet úgy támogatja a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztését, hogy legújabb javaslata szerint pénzt kér a mezőgazdasági öntözővízért. A díjat korábban a második Dzurinda-kormány törölte el. Zöldséget és gyümölcsöt termeszteni öntözés nélkül nem lehetséges, és minden egyes eurócent pluszkiadás rontja a gazdák piaci helyzetét. Miért kellene ezért fizetni? Hiszen a felhasznált víz nagy része úgyis a felszín alatti vizekbe jut vissza. Tényleg úgy tűnik, hogy a Fico vezette kormány csak újabb bőrt akar lehúzni a polgárokról” – vallja Simon.
A bérleti díjat is növelnék
Ficóék azonban nem csupán azt fontolgatják, hogy az öntözővízért kérnek díjat a gazdáktól, többet szeretnének bezsebelni az öntözőberendezések bérleti díjaiból is. Pedig az államtól bérelt öntözőrendszerek éves karbantartása nem kis kiadást jelent a gazdáknak. Mészáros Árpád, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) Dunaszerdahelyi Regionális Hivatalának elnöke lapunknak elmondta, az agrártárca által jegyzett 168 ezer hektárnyi bérelt öntözőrendszerből 110 ezer hektáron üzemképesek a berendezések. Ezen a területen használhatják tehát a mezőgazdasági termelők az öntözőrendszert, amihez több feltételt is teljesíteniük kell. „A tél beállta előtt a rendszer egyes elemeit össze kell szedni, mégpedig ott is, ahol a vegetációs időszakban nem is öntöznek a termelők. Az egész év folyamán el kell végezni a karbantartási munkákat. Azt talán nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy elavult rendszerekről van szó, vagyis bőven akad javítanivaló. Ügyelnünk kell arra is, hogy megőrizzük a csapokat, a vasat a lopásokkal szemben, és persze az öntözésnél elhasznált villamos energiáért is fizetni kell” – mondta lapunknak Mészáros. (susla, HN)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.