Új munkahelyek százai és kikötő

Gazdára várnak a több mint tíz éve árva bősi csarnokokA szerző felvétele Csak akkor hiszem el, hogy megvalósul az ipari park, ha megérkezik az állami támogatás első része – mondja Fenes Iván bősi polgármester, miután már több mint egy éve dolgoznak az ügyön. A falu és a vízi erőmű közti egykori felvonulási területen tíz évvel ezelőtt már majdnem létesült egy ipari központ, akkor azonban a második Mečiar-kormány kelletlensége miatt meghiúsult a megvalósítása. Ez ugyanis arra sem volt hajlandó, hogy az építkezés során tönkretett területre elengedje a földalapból való kivonás költségeit.

Miután azonban két évvel ezelőtt elfogadták az ipari parkok támogatásáról szóló törvényt, az akkori ötletgazda, Ivan Čarnogurský, ezúttal a Szlovák Iparvállalkozók Szövetsége nevében újra felvetette a gondolatot. A bősi ipari park előnye, hogy míg zöldmezős beruházásként a szükséges infrastruktúra kialakítása legalább kétszáz millió koronába kerül, az építkezésből hátramaradt létesítmények felújításával Bősön ez néhány tízmilliós költséggel megoldható. Dunai Ipari Park (DIP) néven bősi székhellyel meg is alakult az ügy lebonyolítására hivatott részvénytársaság, amelyben a falu húsz százalékkal vesz részt. Első lépésként az egyelőre célba vett 150 hektáros területen azonosították a tulajdonosokat. A minél gyorsabb lebonyolítás érdekében az érintett állami hivatalokkal egy memorandumot írtak alá. Az együttműködés olyan sikeres volt, hogy még a használaton kívüli Dunaszerdahely-Bős vasútvonal nyomvonala mentén is sikerült elvégezni az azonosítást.

A park előkészítési költségeinek hetven százalékát az állam fedezné, a maradék harminc százalékot pedig a részvénytárságban jelen lévő többi partner adná össze. A DIP a gazdasági minisztériumtól 36 millió korona támogatást kér és Fenes Iván szerint jó úton jár a jóváhagyása. Ez azonban rájuk is nagy terheket ró, hiszen a falufejlesztési tervtől kezdve egy sor anyagot át kell dolgozniuk. A park kialakítása a tulajdonjogi viszonyok rendezésével kezdődne. Ez felvásárlásból, bérleti szerződések kötéséből áll majd, ezután pedig rendbehozzák az infrastruktúrát. Az alvízcsatorna partján egy rakodásra alkalmas egyszerű kikötőt hoznak létre, illetve megkezdődik a vasút visszaállítása a hálózatba. Mint ismeretes, az ipari parkok célja, hogy a megfelelő körülmények kialakításával beruházókat vonzzanak az adott területre. Bősön is ahhoz, hogy állami támogatást kérhessenek, legalább két komoly érdeklődővel kellett előszerződést kötni. Ez meg is történt, de közelebbi részleteket Fenes Iván üzleti titokra hivatkozva nem árult el. Az említett két cég megtelepedése kb. 250 új munkahelyet jelentene a környéknek. Az ipari parkban azonban még ennél is sokkal több rejlik, hiszen ha sikerül az előkészített területet teljes egészében betelepíteni gyárakkal, akkor akár ötezer munkahely is létesülhet az évek óta parlagon álló területen. Erre nagy szükség is van, hiszen a nagyközségben és környékén 17-25% között mozog a munkanélküliség aránya.

Befektetési lehetőségek Szlovákiában

Pozsony. A legjobb áttekintés a szlovákiai befektetési lehetőségekről és az ipari parkokról a SARIO befektetés- és kereskedelemtámogatási ügynökség honlapján található – közölték lapunkkal a gazdasági minisztérium sajtóosztályán.

A http://www.sario.sk/region_priemyselne_parky.htm címen öt szlovákiai ipari parkot mutatnak be, a bősin kívül a homonnait, a verebélyit, a nagyszombatit és a diószegit. Az utóbbiról például megtudhatjuk, hogy a területet az olasz KLE társaság építi. A gumiabroncsokba acélhuzalokat gyártó belga Bekaert, a bútoripari Medea-S társaság és a Menzolit-Fibron autóalkatrészeket gyártó Kft. már megtalálta itt a helyét. Az 28,8 hektárból azonban még 15 hektár kiadó. (gyor)