Az örökség visszautasításáról

A hagyaték átszállása az örökösökre az örökhagyó halálának pillanatával megtörténik, vagyis nem kell hozzá semmilyen jogügylet, sem elfogadó vagy más nyilatkozat. Az örökös azonban nem köteles örökölni, hiszen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 463. §-a alapján visszautasíthatja az örökséget. A visszautasítást viszont nem lehet feltételekhez kötni, és részlegesen sem lehet visszautasítani az örökséget (az örökös nem válogathat, hogy a hagyaték egyes tárgyainak öröklését vállalja, a többiét viszont nem).

A Tt. 161/2015 sz. a civil nem peres eljárásokról szóló törvény 189. §-a szerint, ha a hagyatéki eljárás nem lett leállítva, az elsőfokú bíróságként eljáró közjegyző értesíti a feltételezett örökösöket az öröklés jogáról és arról, hogy az örökséget vissza lehet utasítani, mégpedig közjegyző előtti szóbeli nyilatkozattal vagy a közjegyzőnek elküldött írásbeli nyilatkozattal. 

Az örökösöket az örökség visszautasításának jogáról a közjegyző általában írásban, ajánlott levélben, az első hagyatéki tárgyalás idézéséhez csatolva értesíti, vagy pedig szóban az első hagyatéki tárgyaláskor, és ekkor jegyzőkönyvbe foglalja, ha az örökös esetleg visszautasítja az örökséget. Az örökös a visszautasítási nyilatkozatot azonban csak egy hónapig teheti meg azután, hogy a közjegyző értesítette őt az örökség visszautasításának jogáról, illetve a visszautasítás következményeiről. A visszautasítási nyilatkozatot a Ptk. 467. §-a szerint visszavonni már nem lehet; ugyanez érvényes, ha az örökös kijelenti, hogy az örökséget nem utasítja vissza. Az örökséget továbbá nem utasíthatja vissza az az örökös, aki magatartásával nyilvánvalóvá tette, hogy az örökséget nem akarja visszautasítani.

Az örökséget leggyakrabban akkor utasítják vissza, ha az eladósodott. A visszautasító örökös helyébe az ő örökösei lépnek, akik szintén visszautasíthatják az örökséget. Itt érdemes megjegyezni, hogy különbség van aközött, ha valaki visszautasítja az örökséget, vagy ha lemond más örökös javára. Amennyiben az örökös élt a jogával, és visszautasította az örökséget, kiesik az öröklésből, tehát ő már nem rendelkezhet hagyatékával. Ahhoz viszont, hogy valaki lemondhasson egy másik örökös javára, először el kell fogadnia az örökséget.

Ha az örökös nem utasítja vissza az örökséget írásban a megadott határidőn belül, és ezt szóban sem teszi meg az első hagyatéki tárgyaláson, a visszautasítás jogától elesik, és később már nem élhet vele. Olvasónk esetében is az történhetett, hogy nem utasította vissza időben az örökséget, a második hagyatéki tárgyalás után pedig ezt már nem is teheti meg, hiszen úgy is viselkedett, mint aki örökölne (nővérének javasolta, hogy mondjon le a javára). Ezután nem marad más, mint hogy megörökölje a szülői házrészt, ami után szabadon rendelkezhet ezzel a vagyonnal.