Ügyeljünk jobban az ingatlancsalókra

A hivatalos árakat elsősorban a kárpótlásoknál, az örökösödési eljárásoknál és a bérleti díjak kifizetésénél veszik alapul. Orientációs pontot jelentenek azonban a földek adásvételénél is. Ennek a piacnak azonban megvan a maga jellegzetessége, hiszen a földet, különösen a termőföldet az ország egyik legértékesebb kincsének tekintik. Az államok ezért, a törvényhozáson és gazdasági intézkedéseken keresztül, mindent megtesznek azért, hogy a föld ne veszítsen értékéből. A földpiacot így azokban az államokban is központilag szabályozzák, ahol egyébként jól működő piacgazdasággal büszkélkedhetnek.

Szlovákiában a földpiac egyik problémáját épp a tisztázatlan vagyoni viszonyok jelentik. Azoknak a földeknek az esetében, amelyeknek tisztázott a tulajdonviszonyuk, semmi akadálya annak, hogy ugyanúgy adják vegyék őket, mint más ingatlant. Ez egyelőre lehetetlen azoknak a földeknek az esetében, amelyeknek a tulajdonosa az állam. Ahhoz, hogy e téren is utolérjük az Európai Unió országait, az államnak be kellene vezetnie a földek adásvételének statisztikai nyilvántartását, és ezeket az információknak bárki számára hozzáférhetővé kellene tennie. Jelenleg már dolgoznak azon, hogy rendszeresen felmérhessék az ország különböző régióinak a piaci árait.

Ha földet szeretnénk eladni vagy venni, akkor az illetékes kataszteri hivatalban valamint a pozsonyi Agrár- és Élelmiszergazdasági Kutatóintézetnél érdeklődhetünk az árakról. A kutatóintézetben komplett adatbázisuk van a hazai földek nagyságáról és bonitásáról is. A földterületek felméréséhez szolgáló alapvető jogi normát a pénzügyminisztérium adta ki, a bonitásról pedig a földtani kutatóintézetben is érdeklődhetünk.

A szakemberek azt ajánlják azoknak, akik mezőgazdasági termeléssel szeretnének foglalkozni, hogy az ehhez szükséges földet inkább béreljék, mintsem megvásárolnák. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonysága nem biztosítja megfelelően a különféle hitelek visszafizetését. Az esetek többségében a földek így csak az örökösödési eljárás során cserélnek gazdát. Nem ritka azonban a spekulatív célú földvásárlás sem. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban földet a legritkábban vásárolnak, hiszen a termelőknek a legtöbbször nincs elég pénzük ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a vásárlást.

Ha mégis úgy döntünk, hogy földet veszünk, nem árt odafigyelni a legapróbb részletekre is. A legfontosabb, hogy a kataszteri hivatalon keresztül meggyőződjünk róla, hogy a felkínált parcella valóban az eladó tulajdonában van-e. Nem egy esetben történt meg, hogy a vételár kifizetését követően az eladó nyom nélkül eltűnt, a földről pedig kiderült, hogy egészen más tulajdonában van. A következő lépésben az adásvételi szerződést közjegyző jelenlétében kellene aláírnunk, a tulajdonosváltást pedig az illetékes kataszteri hivatalban kellene bejelentenünk.

Ha már megvettük a földet, a tulajdonunk után természetesen adóznunk is kell. Hogy számítjuk ki, hogy mennyibe kerül majd a földtulajdonlásunk? Az adóalapot a termőföld esetében a pénzügyminisztérium rendelete szerinti földárak alapján számítjuk ki. Az ingatlanadóról szóló törvény szerint a termőföld, a komló-, szőlő- és gyümölcsültetvények esetén az adóalapot a termőföld árából számítjuk ki, ahol maguknak a földön található terményeknek az árát nem vesszük figyelembe. (s)