Tálib harcosok után jön a heroin

A tálibok kétéves tiltása után a mák termésterülete az amerikai bombázások befejeztével ugrásszerűen megnőtt – állítja az ENSZ drogszervezete. Úgy véli, hogy az afgán kábítószer-termelés megélénkülése alááshatja a békefolyamatot, ezért azt javasolja, hogy az európai kormányok együttesen vásárolják fel a tavaszi máktermést. Középtávon a szervezet segélyekkel bírná rá az afgán földműveseket új növények termelésére – írja a Guardian.

Omar molla két évvel ezelőtt rendeletben tiltotta meg az afgánoknak a mák termelését, illetve származékainak, az ópiumnak és a heroinnak az előállítását. A rendelet betartásáról kalasnyikovval felfegyverzett katonák gondoskodtak az országban. Afganisztán a kilencvenes évek végén a világ legnagyobb ópiumszállítója volt. Hogy Omar mollát milyen szándékok is vezették a rendelet megalkotásakor, nem tudni pontosan: egyesek szerint az iszlám törvényei inspirálták a vallási vezetőt, mások szerint ez csupán egy cinikus húzás volt, amellyel célja a tudatmódosítók világpiaci árának növelése volt, megint mások a nemzetközi közösség felé tett gesztusként értelmezték a törvényt. A tálibok a kilencvenes évek közepe óta több száz millió dollár bevételt könyvelhettek el heroinkereskedelemből.

Az ENSZ adatai szerint 2001-ben valóban látványosan visszaesett a máktermelés az országban. A korábbi 82 ezer hektár helyett csupán 7600 hektáron termelték a növényt, elsősorban az Északi Szövetség által felügyelt területeken. A tálibok távoztával a termelők jelentős része visszatért a gyümölcsöző foglalkozáshoz – állítja az ENSZ drogkontrollal és bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezete. A gabonával szemben ugyanis a máktermelésre kiválóan alkalmas az ország, szikkadt talaja, száraz völgyei, valószerűtlen folyói révén.

Az ópiumtermelés megszüntetése az első nagy próba az új afgán elnök, az USA rokonszenvét élvező Hamid Karzai számára. Karzai hozott is egy rendeletet, amelyben felszólította a lakosságot, hogy hagyjon fel a máktermeléssel. Ám az ország egyes részein még erőtlen, szárnyait próbálgató új kormánynak hiányoznak a rendelet betartásához szükséges forrásai.

Persze próbálkozások akadnak: néhány nappal ezelőtt Kandahar új polgármestere például bezáratta a város ópiumbazárát. A kereskedők bosszankodnak, és arra hivatkozva, hogy nincs más munkalehetőség, azt kérik a kormányzótól, hogy legalább meglévő készleteiket értékesíthessék. Annyira azért természetesen senki sem esett kétségbe: az üzlet a bazárból egyszerűen áthelyeződik a színfalak mögé. Az ópium elsődleges célállomása Európa, ezen belül is Nagy-Britannia. Egy kiló ópium ára jelenleg 2200-2700 dollár, valamivel alatta van a múlt évi 3300 dolláros árnak, ám akkor még senki nem tudhatta biztosan, hogy idén lesz-e friss utánpótlás. Az afgán heroinkereskedelem tavaly 98 millió dollárra rúgott, a vevők elsősorban jómódú iráni és pakisztáni üzletemberek voltak. Irán mint tranzitország az utóbbi időkben vesztett jelentőségéből: a szállítmányok számottevő része a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokon, elsősorban Tadzsikisztánon keresztül jut ki Afganisztánból. (FN)

A betakarítás nagysága számokban

Afganisztán a világ heroinforrásának 75, Nagy-Britanniáénak 90%-át adja. A termelés 1988-91 között 100%-kal, 2000 tonnára növekedett, 1999-re pedig elérte a 4600 tonnát. A tálib tilalom hatására 2001-ben drasztikusan, 82 ezer hektárról 7600 hektárra esett vissza a mák termőterülete. 2002-re a szakértők a három évvel ezelőtti rekordterméshez hasonló betakarításra számítanak. Becslések szerint Nagy-Britanniában 227 ezren fogyasztanak rendszeres heroint, évente 30 tonna szert, amelynek utcai értéke 2,3 milliárd font. Egy gramm heroin Londonban 60, az ország többi részén 40-50 fontba kerül. (FN)