Jön a koalíció nagy tesztje, most kiderül, képes-e összetartani a negyedik Fico-kormány

A parlament ülésén végre választ kaphatunk arra a kérdésre, amely az utóbbi hetekben a szlovákiai sajtót oly sokat foglalkoztatta: kiderül, valójában mennyi szavazata van a Smer–Hlas–SNS alkotta koalíciónak. A helyzet az elmúlt napokban csak bonyolódott, miután a Hlas kizárta a pártból a két elégedetlenkedő képviselőjét, Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt.

Azóta még inkább zajlanak a találgatások, hogy a 2023-as parlamenti választáson szerzett 79 mandátumból mennyit is tudhat magáénak a koalíció. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a koalíciós pártok képviselői egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek: Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter a TA3 vasárnapi vitaműsorában továbbra is 79 voksról beszélt, viszont ugyanazon a napon Michal Bartek, a Hlas parlamenti képviselője az STVR 5 perc múlva 12 című műsorában 77 szavazattal számolt.

A koalíció politikusainak kijelentéseiben azonban egy közös mindenképpen van: más-más variációban ugyan, de többséggel számolnak.

Úgy tűnik, Huliakékat meggyőzték

A kormánykoalíció sorsát és az ország jövőbeli politikai irányultságát a következő ülésen három alapvető kérdés döntheti el:

• hogyan szavaz az SNS frakciójából ősszel kilépett három képviselő, Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík;

• hajlandó-e együttműködni a koalícióval a Hlasból kitiltott két képviselő, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš;

• hogyan viszonyul majd a voksoláshoz Ján Ferenčák és Roman Malatinec, az a két hlasos képviselő, aki tavaly decemberben szintén együttműködött a lázadó Migaľlal és Šalitrošsal, őket azonban nem zárták ki a pártból.

   

Ami az első kérdést illeti, a koalíció képviselőinek hétvégi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hosszú győzködés után ismét sikerült a saját oldalukra állítaniuk Huliakékat, akik ősszel durván összevesztek az SNS pártelnökével, Andrej Dankóval. Az őszi ülésszakban gyakran nem is jelezték részvételüket a koalíciós javaslatokról szóló szavazások során, viszont olyan kulcsfontosságú pillanatokban, mint a 2025-ös állami költségvetés elfogadása, segítő kezet nyújtottak.

Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Huliakék magasabb pozíciókat akarnak szerezni az államigazgatásban – ne feledjük, 2023-ban Huliak környezetvédelmi miniszter szeretett volna lenni, de az akkori köztársasági elnök, Zuzana Čaputová nem volt hajlandó kinevezni őt, így lett Tomáš Taraba (SNS-jelölt) a tárcavezető.

Roman Michelko, az SNS képviselője az STVR már említett vitaműsorában elárulta, Huliakék valamilyen formában részesedést szerezhetnek a hatalomban, de hogy ez pontosan milyen pozíciókat jelent, nem árulta el.

„Koalíciós válságban voltunk, de jelen pillanatban már látom a fényt az alagút végén”

– fogalmazott a képviselő.

Káosz a Hlasban

A Hlas képviselői kapcsán a helyzet bizonytalanabbnak tűnik. Tekintettel arra, hogy Migaľ és Šalitroš távozása korántsem volt zökkenőmentes – Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke például csalódásnak nevezte Migaľt, aki a Denník N-nek adott interjújában komolyan bírálta volt pártja működését –, nehezen elképzelhető, hogy a két képviselő beáll a koalíció javaslatai mögé.

Pár nappal ezelőtt Migaľ közzétett egy nyílt levelet a Facebook-oldalán, melyben arra figyelmeztet, hogy a rendőrség és az ország biztonsági szervei nyomoznak utánuk, amit ők a hatalommal való visszaélés egyértelmű megnyilvánulásának tekintenek. Éppen ezért felszólították a miniszterelnököt, mielőbb rendezze a helyzetet.

„Ilyen nyomás alatt az ügy megoldásáig nem fogunk szavazni parlamentben”

– olvasható a levélben, melyet Migaľon és Šalitrošon kívül a nem kitiltott képviselők, Ferenčák és Malatinec is aláírtak.

A képet árnyalja, hogy az utóbbi kettő korántsem bírálja olyan vehemensen a pártját, mint például Migaľ. Arról is terjednek információk, hogy Malatinecnek felajánlották a kulturális minisztérium államtitkári posztját, bár Šutaj Eštok ezt cáfolta.

És hogy a matematika még bonyolultabb legyen: Migaľ a Rádio Expres vitaműsorában már azt sem zárta ki, hogy a februári ülésen bizonyos körülmények között hajlandóak lennének beállni az egészségügyi törvények mögé.

Az egészségügy működése múlik a parlamenten

Akár megoldódott a koalíció belső válsága, akár nem, annyi bizonyos, hogy a parlament működésében mindenképpen problémák merültek fel. A februári ülésen ugyanis eredetileg több tucat napirendi pontról kellett volna szavazni, de a kialakult helyzet miatt csak két halaszthatatlan törvény módosításáról döntenek, az építésügyi és az egészségügyi törvényről.

Utóbbinak hatalmas tétje van, hiszen ezen áll vagy bukik a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciója. Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter tavaly decemberben azzal tudta meggyőzni a szakszervezet képviselőit, hogy februárban a parlament jóváhagyja az általuk követelt törvénymódosításokat. Peter Visolajský, az LOZ vezetője leszögezte, figyelemmel kísérik a parlament eseményeit, és ha a koalíció február végéig nem foglalja jogszabályba, amiről a miniszterrel megegyeztek, újra beadják a felmondásokat.

Hétfőn Visolajskýék közzétettek egy nyilatkozatot, melyben felszólították az összes parlamenti képviselőt – koalícióst és ellenzékit egyaránt –, hogy szavazzák meg a jogszabály-módosításokat.

„Bízunk abban, hogy a teljes politikai színtér konszenzusra tud jutni egy olyan kulcsfontosságú kérdésben, mint a polgárok egészségének és életének védelme. A betegség nem pártok szerint válogat, és az egészségügyi ellátást politikai meggyőződésre való tekintet nélkül mindenkinek biztosítani kell. E törvények elfogadása nem a kormány vagy az ellenzék támogatásáról szól, hanem olyan rendszerszintű változásokról, amelyekre már régóta szükség van”

– üzente az LOZ vezetője.

Személyi kérdések

Elképzelhető, hogy a koalíció belső problémái miatt februárban egy újabb parlamenti ülést kell összehívni. Az SNS ugyanis szorgalmazza, hogy a hónapok óta húzódó személyi kérdéseket mielőbb rendezzék el.

A parlamentnek Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása óta (tavaly április) nincs rendes elnöke, és Michal Šimečka (PS) leváltása óta ellenzéki alelnöke sem. Emellett az STVR Tanácsának tagjait sem sikerült megválasztani, ami komoly hatással lehet a közmédia működésére.

A személyi kérdésekben az SNS és a Hlas hónapokig nem tudott megegyezni, de most úgy tűnik, hogy a nemzetiek hajlandóak a kompromisszumra: Andrej Danko lemondott a házelnöki ambícióiról, és bejelentette, beállnak a Hlas jelöltje mögé, aki szinte biztosan Richard Raši régiófejlesztésért felelős kormányfőhelyettes lesz.

Az SNS továbbá leszögezte, megszavazzák az ellenzék házelnökhelyettesét is, ha a PS előáll egy jelölttel. Ha nem, Dankóék azt szorgalmazzák, hogy a KDH jelöljön valakit.

Roman Michelko azonban a hétvégén elmondta, mivel az SNS visszalépett a házelnök kérdésében, a Hlastól is elvárják, hogy engedményeket tegyen. Az SNS képviselője feltelhetően arra célzott, hogy a Hlas mondjon le róla, hogy a jelöltjük, Daniel Krajcer az STVR Tanácsának tagja legyen.

A személyi kérdések megoldása azonban szintén problémákba ütközhet, hiszen ahogy Ondrej Dostál, az SaS képviselője a Facebook-oldalán figyelmeztetett, a házszabály már nem teszi lehetővé, hogy újra felkerüljenek a február 4-én kezdődő ülés napirendjére az említett javaslatok.

Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter a hétvégén nem zárta ki, hogy a személyi kérdéseket egy rendkívüli ülés keretében fogják elrendezni.