Sikeresen aknázzuk ki a brüsszeli alapokat

Bécs. A tagjelölt államok a koppenhágai EU-csúcson jelentősen tudták javítani pozícióikat, gyakorlatilag elhárult a veszély, hogy kezdetben nettó befizetőkké váljanak. A javulás ezen belül a mezőgazdaságot érinti legnagyobb mértékben – mutatta ki a bécsi Nemzetközi Gazdasági Ösz-szehasonlítások Intézete (WIIW). Az intézet munkatársai kifejtették: a csúcs legfontosabb eredményének tekinthető, hogy az EU belement a különböző alapokból az új tagoknak nyújtandó támogatások átrétegzésébe. Ezt a jelöltek azért követelték, mert így az érintett összegek közvetlenül, s nem csak pályázati úton hozzáférhetők. Ez növeli a kistermelői jövedelmeket az új követelményekhez való alkalmazkodás időszakában, amikor egyben nő a mező-gazdaságra-élelmiszeriparra nehezedő versenynyomás. A támogatások átcsoportosítása tehermentesíti az új tagállamok költségvetését, mert csökkenti a költségvetésből való finanszírozás mértékét. Mindezek alapján a WIIW arra a következtetésre jutott, hogy az új tagállamok az intézet korábbi aggályaival ellentétben kezdetben sem lesznek nettó befizetők, de figyelmeztetett rá, hogy a pénz áthelyezése a vidéki térség fejlesztésére szánt alapból hosszabb távon hátrányt okozhat a fejlesztések terén. A közép- és kelet-európai új tagállamok akkor nem válnak nettó befizetővé, ha a programokra megpályázható EU-alapoknak 2004-ben legalább 44, 2005-ben 30 és 2006-ban legalább 18%-át kimerítik. A mezőgazdasági közvetlen kifizetéseket illetően a WIIW úgy látja: ezek 2005-ben, a kifizetések első évében a 15 régi tagállam teljes mezőgazdasági költségvetésének 3%-át, más szóval a régi tagállamok GDP-jének 0,01%-át, az új tagok GDP-jének 0,25%-át teszik ki. A közép- és kelet-európai új tagállamok 2005-ben a megművelt mezőgazdasági terület egy hektárjára – súlyozott átlagban – 30 eurót kapnak; ez az átlag a régi tagállamokban 130 euró. Ám az euró vásárlóereje az új tagországokban sokkal nagyobb, ez így lesz 2005-ben is, s ennek fényében a hektáronkénti támogatás az új tagállamokban eléri az ausztriai 50%-át. A kutatók rámutattak: 2005-ben a kifizetések az új tagállamok közül Magyarországon lesznek a legmagasabbak, s a mezőgazdaságban foglalkoztatott egy főre vetítve megközelítik majd a 2500 eurót. A következő helyen Csehország áll, ahol a fenti részekből álló kifizetések mintegy 1700 eurót tesznek ki, Szlovákiában ez 1300–1400 euró között lesz, a vizsgált 8 tagjelölt között az utolsó előtti helyen Lengyelország áll nem egész 500 euróval, s utolsóként Szlovénia következik 400 euró körüli összeggel. (MTI, ú)