Európai Parlament - átalakulás volt, de a teljes átrendeződése elmaradt

A júniusi EP-választásokat Szlovákiában a Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a 24,76 százalékos Smer előtt. Mandátumhoz jutott még a Republika (12,53%), a Hlas (7,18%) és a KDH (7,14%). A mandátumokat tekintve a PS 6, a Smer 5, a Republika 2, a Hlas és a KDH pedig 1-1 képviselői helyhez jutott. 

Szlovákia a képviselők számát tekintve kicsit felülreprezentált az EP-ben a 15 képviselővel, hiszen a népességszámot tekintve a kétszer akkora Magyarországnak és Csehországnak 21-21 képviselője van. A 15 képviselő a 720 tagú parlamenthez képest nem tűnik soknak, de ha jól használják ki lehetőségeiket, akkor komoly lobbierőt mutathatnak. 

Frakcióban és frakción kívül 

A szlovákiai EP-képviselők azonban csak részben tudják kihasználni a számuk adta lehetőséget, a 15-ből 7 képviselő ugyanis egyetlen pártcsaládnak sem a tagja. A Smer 5, valamint a Hlas és a Republika egy-egy képviselője „be nem sorolt” képviselőnek számít, így gyakorlatilag nincs beleszólása a parlament működésébe. Abba a bizottságba kerülnek, amelyikbe a többség besorolja őket, a bizottságok és a parlament vezetésében azonban egyáltalán nem kapnak helyet. Ezek közé a képviselők közé sorolható még Milan Uhrík, a Republika másik parlamenti képviselője, aki ugyan tagja a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciónak, amit a szélsőséges német AfD alapított, de ezt a frakciót a többség úgynevezett „cordon sanitaire”-ben tartja, vagyis elzárja minden irányító funkciótól.  

A képviselők másik fele, a PS 6 és a KDH egy képviselője viszont sokkal jobb helyzetben van. A progresszívek a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakció tagjai, amely az Európai Néppárttal és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségével együtt jelenleg a többséget biztosítja az EP-ben. 

Ennek köszönhető, hogy Martin Hojsík (PS) újra az Európai Parlament alelnöke lett, Ódor Lajos pedig a gazdasági és monetáris bizottság alelnöke. A legnagyobb európai pártnak, a Néppártnak köszönhető a KDH képviselőjének, Miriam Lexmannak a pozíciója, aki tagja az EP vezetésének és egyben a parlament kvesztora.  

A frakcióhoz való tartozás azt is jelenti, hogy a képviselő nagyobb beleszólást kap az egyes határozatok elkészítésébe, de például azért is fontos, hogy egyáltalán kapjon felszólalási időt a plénumban. A parlamenti vita idejét ugyanis a frakciók osztják fel, ők határozhatják meg azt is, hogy kik szólhatnak hozzá az egyes pontokhoz. 

Ki irányít? 

 A 2024-es választás után a parlament összetétele ugyan jelentősen megváltozott, de még mindig a már említett három párt, az Európai Néppárt (188 mandátum), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (136) és a liberális frakció, vagyis a Renew Europe (Újítsuk meg Európát 77) adja a többséget 401 képviselővel. 

Ez ugyan a 720 fős parlamentben akár kényelmes többségnek is tűnhet, de mivel a frakciók sem teljesen egységesek, a többséget nem minden esetben tudják biztosítani. 

A Néppárt bizonyos esetekben támaszkodhat azonban az Európai Konzervatívok és Reformisták, vagy legalábbis egy részük támogatására, ők 78 mandátummal rendelkeznek. A többség biztosításához bizonyos kérdésekben szóba jöhet még a Zöldek frakció is, amelynek az új parlamentben 53 képviselője van. 

Elmaradt a nagy átalakulás 

A 2024-es választás fő kérdése volt, hogy hogyan szerepelnek a nagy frakciók, sikerül-e az áttörés a nemzeti-populista pártok számára. A parlament összetétele ugyan jelentősebben megváltozott – a liberálisok és a zöldek komolyabban meggyengültek –, de a nagy populista áttörés elmaradt. Ezt mutatja az is, hogy a három nagy pártnak, a Néppártnak, a szocialistáknak és a liberálisoknak még mindig többségük van. 

A populista és konzervatív pártok azonban valóban erősödtek, a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformisták frakciónak jelenleg 80 mandátuma van. Ez az a frakció, ahová szívesen beiratkozott volna Orbán Viktor is, de Meloninak Orbán már túlságosan oroszbarát volt. Ebbe a frakcióba tartozik például a lengyel Jog és Igazságosság Pártja, amelyet Jarosław Kaczyński vezet. Csak hát a Fidesz oroszbarát politikája Kaczyńskinek is elfogadhatatlan. 

A Fidesz így kénytelen volt egy új frakciót alapítani, vagy segíteni a francia Marine Le Pennek a frakciója létrehozásában. 

A Patrióták Európáért 86 mandátummal ugyan a harmadik legnagyobb frakció, de a parlamenti többség nem akar közösködni a Patriótákkal.

 Ennek köszönhető, hogy ez a frakció sincs túl nagy befolyással a parlament működésére.