A Fico elleni merénylet is növelhette a részvételt az EP-választáson, a kormánypártoknak gyakorlatilag nincs hatása az EP politikájára

Mindenképpen magasabb lett volna a részvétel a korábbiaknál a júniusi európai parlamenti választásokon, véli Oľga Gyárfášová, az IVO társadalomkutató intézet munkatársa, de valószínű, hogy a Robert Fico elleni merénylet okozta kiélezett érzelmi helyzet is lendített rajta. Szlovákiában az EP-választást a belépésünk óta alacsony részvétel jellemezte, a mélypont 2014-ben volt, amikor mindössze a választók 13 százaléka ment el voksolni. Ehhez képest az idei 34,4 százalék nagyon magas aránynak számít. Ezzel Szlovákia három országot is maga mögé utasított: Horvátország lett az utolsó 21,35 százalékkal, de alacsonyabb volt a részvétel Litvániában és Bulgáriában is. 

A részvétel azonban a merénylet nélkül is magasabb lett volna a 2019-es 22,7 százaléknál

 – véli Gyárfášová. A legnagyobb mobilizációs erő azonban talán a két legnagyobb párt, a Progresszív Szlovákia és a Smer, vagyis az ellenzék és a kormányoldal közti küzdelem jelentette. A választást végül a PS nyerte csaknem 28 százalékkal a közel 25 százalékos Smer előtt. 

A Republika túlteljesített 

Összehasonlítva a parlamenti választásokkal, kimutatható, hogy milyen mértékben sikerült kihasználniuk az egyes pártoknak a szavazói potenciált. 

A legsikeresebb a Republika volt, amely számszerűleg több voksot gyűjtött, mint a parlamenti választáson, pedig az EP-választáson a részvétel hozzávetőlegesen a fele volt a parlamenti választások részvételének

 – mondta Gyárfášová. A szélsőséges párt a parlamenti választáson 5 százalék alatt maradt, júniusban azonban a második legerősebb kormánypártot, a Hlast megelőzve végzett 12,53 százalékkal a harmadik helyen, és szerzett két EP-mandátumot. Ehhez az kellett, hogy a Republika 44 ezerrel több voksot gyűjtött be júniusban, mint szeptemberben. Egyetlen más pártnak sem sikerült növelnie szavazatai számát a tavaly szeptemberi eredményhez képest. A Hlas például csak negyedannyi voksot kapott júniusban, mint szeptemberben. 

Jól kampányolt a PS és a Smer is 

Jól használta ki azonban a potenciálját a Progresszív Szlovákia és a Smer is. A PS a parlamenti választáson szerzett voksainak a 77 százalékát megkapta júniusban is, miközben a részvétel csak 50 százaléka volt a parlamenti választásnak. A Smer kampánya is jól sikerült, főleg, ha a 2019-es eredményével hasonlítjuk össze a mostanit: akkor mindössze 154 ezer voksot kapott, míg most 365 ezret szerzett. Ez 53 százaléka a 2023-as választási eredményének. 

A parlamenti pártok közül az EP-választás tényleges vesztese a Szlovákia párt, amely 29 ezer voksot szerzett – a hazai parlamenti választáson 264 ezret - és az SNS volt. 

Dankóék mindössze 28 ezer voksot kaptak az EP-választáson, míg 164 ezret a 2023-as parlamenti választáson. 

A kampányban az álhíreké volt a főszerep 

Gyárfášová szerint a választási kampány – elsősorban a kormánypártok kampánya – álhírekre és konteókra épült. 

Nem volt még egy ilyen kampány, amit ennyire az álhírekre, a konspirációs elméletekre, az ijesztgetésre épített volna

 – mondta a szociológus. Szerinte az volt a meglepő, hogy az „ijesztgető” kampányban a Hlas vitte a prímet. „Ők játszottak rá leginkább az érzelmekre, amikor a kampány végén a »véres zászlót« is elővették, de ez sem segített nekik” – mondta Gyárfášová. 

A Smernek bejött, a Hlasnak ártott a negatív kampány 

Grigorij Mesežnikov szerint ez a negatív érzelmekkel operáló kampány volt az egyik oka a Hlas gyenge szereplésének. 

A Hlas választói átlag felett uniópártiak, a kampánya pedig ezzel nem volt összhangban

 - magyarázta a politológus. A másik oka a Hlas gyenge szereplésének a listavezetőjük, Branislav Becík volt. „A rossz listavezetőválasztást mutatja, hogy egyedüli pártként itt érvényesültek a preferenciaszavazatok, a lista második helyezettje megelőzte a választásokon az elsőt” – magyarázta Mesežnikov. A Hlas választóinak túlnyomó része, 75,6 százalék előnyösnek tartja uniós tagságunkat, csak mindössze 18 százalékuk támogatna egy esetleges kilépést. 

A legnegatívabb kampányt azonban a Smer folytatta. 

Tízpontos programjából kilenc arról szól, hogy mi elfogadhatatlan számukra az unió politikájából

 – magyarázta Mesežnikov. A Smer esetében azonban ez nem meglepő, mivel a választóinak nagy része már az euroszkeptikusok táborából kerül ki. Ugyan még Fico választóinak többsége is a bennmaradást támogatja – 54,1 százalék a bennmaradásra szavazna, ha népszavazásra kerülne sor, viszont 35,6 százalék a kilépésre voksolna. Ez már nagyon közelít a Republika szavazóohoz, akiknek csak 47,1 százaléka támogatná a bennmaradást, míg 41,3%-a a kilépésre szavazna.  

A koalíciós pártok az EP-ben nem jutnak szóhoz 

Az EP-választás eredménye azt mutatja, hogy Szlovákia adja a legtöbb frakció nélküli képviselőt az EP-ben. A Smer öt és a Hlas egy képviselője sem tagjai egyetlen frakciónak sem, a Republika is csak egy befolyás nélküli szélsőséges frakcióba tudta bejuttatni egyik képviselőjét. A Progresszív Szlovákia 6 képviselőjének viszont jelentős befolyása van a liberális Renew Europe Group frakcióban, a KDH képviselője pedig az Európai Néppárt frakciójának a tagja. 

Ez meglátszik az EP-ben elért komoly pozícióikon is, a PS adja újra az egyik alelnökét a parlamentnek, és van több bizottsági alelnökük is

 – magyarázta Mesežnikov. 

A politológus szerint a kormánypártoknak gyakorlatilag semmilyen befolyásuk nincs az Európai Parlamentben.

A kampányban azt hirdették, hogy harcolni fognak Szlovákiáért az EP-ben, de azt látjuk, hogy semmilyen hatással nincsenek az EP-ben zajló folyamatokra, gyakorlatilag semmibe nem szólhatnak bele

 – állítja Mesežnikov. Ezt arra alapozza, hogy frakción kívüli képviselőként semmilyen pozíciót nem kaptak sem az EP sem pedig az EP bizottságainak vezetésében.