Rossz évet zár a szlovák gazdaság

ÖSSZEFOGLALÓ

A szlovák gazdaság 2013-as teljesítményét a kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben ugyan az egekig magasztalták, az igazság azonban az, hogy nincs mivel büszkélkedniük. A 2009-es 4,8%-os gazdasági visszaesést követően 2010-ben már 4,4%-os növekedést mértek az országban, ami azonban fokozatosan lassult. 2011-ben ez már csak 3, 2012-ben pedig 1,8% volt. Idén folytatódott a romlás, a bruttó hazai termék (GDP) így már csak 0,8%-kal nőtt. 2012-ben a szlovák gazdaságot még a nagy autóipari beruházások mentették meg a jelentősebb fékezéstől, idén azonban már ezek is elmaradtak, ráadásul a hazai kereslet is fagyponton van.

Elhibázott gazdaságpolitika

„A fogyasztói hangulat javulását a kormány adópolitikája fékezte” – nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. „Az adók és járulékok növelése, a munkajogi szabályok módosítása miatt a befektetések is csökkentek” – tette hozzá Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, aki szerint a befektetések volumene az első háromnegyed évben 8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Mindez meglátszott a foglalkoztatáson is, amit továbbra sem sikerült látványosan növelni, sőt, a munkanélküliek száma idén tovább emelkedett. Az egyedüli pozitív hír, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek már enyhén nőttek, vagyis az emberek a fizetésükből többet engedhettek meg maguknak.

Mélyponton a kamatok

A külső tényezők közül Szlovákia számára a legmeghatározóbbak az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentő döntései voltak. Az EKB tavasszal előbb 0,5, novemberben pedig 0,25%-ra csökkentette az eurózóna alapkamatát, amire eddig még nem volt példa. Eva Sadovská, a Postabank elemzője szerint mindez természetesen a szlovák banki ügyfeleket is érintette, hiszen a kamatcsökkentésnek köszönhetően még olcsóbban lehetett hitelt igényelni. A rossz hír azonban, hogy emiatt a betéti kamatok lassan a nullához közelítenek.

Az ellenzéki pártok szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt 2013 elveszett évnek számít a szlovák gazdaság számára. „Robert Fico kormányfő eredetileg csak a gazdagok számára ígért magasabb adókat, végül azonban mindenkit megsarcolt” – vallja Miloš Moravčík, a KDH alelnöke. „A Smer ugyan egy halomnyi törvényt fogadott el az elmúlt időszakban, az emberek helyzete azonban ettől nem javult, épp ellenkezőleg, romlott. Csak azok helyzete javult, akik elég jól lobbiztak a kormánynál” – nyilatkozta Richard Sulík, az SaS elnöke. Ivan Štefanec, az SDKÚ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a kormányok többsége a választási időszak elején teszi meg a kevésbé népszerű, ám szükséges gazdasági lépéseket, a Fico-kabinet ehhez is gyáva volt, és csak a foglalkoztatás csökkentését eredményező szabályokat hozott.

A válságnak még nincs vége

2013-ban a világgazdaságban folytatódott a fokozatos, lassú kilábalás, a növekedési ütemekben azonban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk az egyes országok között. 2013 közepétől megváltozott a növekedés szerkezete, a feltörekvő régiók (Kína, Brazília és India) több okból kifolyólag érezhetően veszítettek lendületükből, miközben a fejlett gazdaságok, az Egyesült Államok vezetésével dinamizálódnak – derül ki a CIB Bank elemzéséből. A jegybankok és a kormányok válságkezelési intézkedéseinek köszönhetően az összeomlási forgatókönyvek mára kiárazódtak a piacokról, a válságról azonban továbbra sem beszélhetünk múlt időben. Sőt, a régi kockázatok mellett új veszélyek is megjelentek; a gazdaságpolitika irányítóinak jelentős kihívásokra kell jó válaszokat adniuk ahhoz, hogy a ma még lanyha fellendülés stabilabb alapokon nyugodhasson. Mini krízisek kialakulására természetesen 2014-ben is van esély, jelenleg azonban a legfőbb kockázatnak az számít, hogy a világgazdaság egy hosszan tartó, alacsony növekedési ütemű periódus előtt áll, ami rendkívüli módon megnehezítheti az adósságleépítést, a krónikusan magas munkanélküliségi ráták csökkentését.

Mára kettészakadt

az euróövezet

Az euróövezetben csak stabilizálódásról, nagyon gyenge élénkülésről beszélhetünk. Az euróövezet gyakorlatilag két részre szakadt, a bankszektor továbbra sem működik normálisan, a déli országokban nem szűnik a hitelválság, az elengedhetetlennek látszó strukturális reformok megvalósítása rendkívül döcögősen halad.

Az idei év szinte elveszett az euróövezeti egységesülésből. Ellentétes törekvés erősödött fel, mióta az EU 2011 novemberében úgyszólván leváltotta az euróövezet pénzügyi stabilitása és hitelképessége szempontjából tehertétellé vált Papandreu görög, majd Berlusconi olasz miniszterelnököt. Sokan kihátrálnának az eddig elértből is, ki politikai érvekkel, ki meg az adófizetők pénzét féltve a közös finanszírozástól és felügyeletektől. Még szerencse, hogy az euróövezet gazdasága az idén kijutott a recesszióból, így egyelőre nem olyan kínos a halogatás. (SITA, TASR, MTI, mi)