Romlott a fogyasztói hangulat

Nagy kijózanodás a választások utáni eufóriából – így jellemezhetnénk az említett index alakulását az elmúlt hónapokban. A statisztikai hivatal által 15 közvélemény-kutatási mutató összesített adataként számolt fogyasztói hangulat-index plusz száz (nagy optimizmus) és mínusz száz (nagy pesszimizmus) között változhat. Bár az évközben mért mínusz 30 körüli értékek a pesszimizmus túlsúlyára utaltak, ez a korábbi mínusz 40 körüli értékekhez képest enyhe javulást mutatott. A tavaly őszi választások utáni nagy lelkesedést a felmérések is igazolták, az index ugyanis egyből mínusz 24-re ugorva csúcsot döntött. De a megkérdezettek legalább ennyire érzékenyen reagáltak a nagy áremelések és egyéb megszorító intézkedések bejelentésére is. A novemberi és a decemberi index ugyanis mínusz 42 körül alakult. Ez szokatlanul alacsony érték, ennél rosszabbat csak az 1999 nyarán (mínusz 48), illetve 2001 év elejei (mínusz 42,2) bejelentett nagy emelési hullámok idején mértek.

Az előző 12 hónap gazdasági helyzetét illetően nincs is komoly véleményváltozás, bár az eufórikus hangulatban a megkérdezetteknek csak a 49 százaléka gondolta úgy, hogy a helyzet romlott, a decemberi 56 százalékos érték még jobb mind az év közben általában tapasztalt 65-70 százalék. Az elkövetkező 12 hónapot illetően azonban feje tetejére állt a világ. Míg szeptemberben mindössze 42 százalék tartott a helyzet további romlásától, az év végére arányuk már 64 százalékra nőtt. Mellettük 11 százalék reménykedik javulásban, 20 százalék pedig a változatlan helyzetben. Hasonlóan alakult az inflációs várakozás is. A megkérdezettek az elmúlt egy évet viszonylag reálisan értékelték, csak 38 százalék érzékelt jelentős áremelést. A jövőt illetően viszont túlteng a pesszimizmus. Míg tavaly áprilisban csak 16 százalék tartott felgyorsuló inflációtól és szeptemberben is csak 30 százalék, addig az év végén arányuk 67 százalékra nőtt. Nem változott viszont a munkapiaci-várakozás, bár az eufória idején csak 45 százalék tartott a munkanélküliség további emelkedésétől, az év végi 57 százalékos arány hasonlít az évközben tapasztalt véleményhez.

A családok várható anyagi helyzetét illetően azonban nagy a szomorúság. Míg év közben végig 35 százalék körül volt azok aránya, akik szerint egy éven belül romlik családjuk anyagi helyzete, az év végére ez az érték 66 százalékra nőtt. Ilyen rossz arányt az indexet 1999 elejétől havi rendszerességgel számító statisztikai hivatal még soha nem mért. Mindezek alapján nem meglepő, hogy az uniós összehasonlítás alapjául szolgáló összesített érték, a fogyasztói hangulatindex az év végére nagyot esett. A mínusz 42-es érték sokkal rosszabb a társult országok mínusz 25-ös átlagától, de még a mínusz 35-ös értékkel hagyományosan a legpesszimistább lengyeleket is messze meghaladja. A novemberi adatok alapján a társult országok közül csak a lettek optimisták (plusz 1), kifulladóban a magyarországi felbuzdulás (az augusztusi nulláról mínusz kilencre estek vissza) és a korábban optimista csehek is mínusz tíznél járnak. A nagy uniós országok közül a németek hangulata folyamatosan romlik (mínusz 17), a franciáké sem javul (mínusz 18), szemben a mínusz 1-en lévő britekkel. A mínusz 11-es uniós átlagot az optimista skandinávok javítják, akik mellé az év végére plusz héttel az osztrákok is felsorakoztak. A sort az elmúlt fél évben jócskán elkedvetlenedett portugálok zárják (mínusz 40), megelőzve a hagyományosan pesszimista görögöket (mínusz 30).