Oroszország visszahúz

Az erős lassító hatások – Irak, a tőkepiaci kilengések és az általános lassulás – ellenére Kelet-Európa a sokak által vártnál erőteljesebb növekedést produkál, összteljesítménye azonban változatlanul messze jár a fejlett ipari térségekétől és rendszerváltáskori önmagától.

A Financial Times brit üzleti napilap a közép- és kelet-európai gazdaságoknak szentelt tegnapi mellékletében írja, hogy az öt évvel ezelőtti orosz pénzügyi összeomlást mára távoli emlékké halványította az azóta végbement gyors térségi fejlődés, amelyből Oroszország maga is kivette részét. A térség gazdasági teljesítménye a lap becslése szerint az idén 4,5-5 százalékkal, Oroszországé 6 százalékkal fog növekedni. A Financial Times szerint jövőre is hasonló ütem várható. Az EU-hoz csatlakozó országok azonban az átlagon belül jóval szerényebb, 3-3,5 százalékos növekedésre számíthatnak 2003-ban, jóllehet a 90-es években még térségi listavezetők voltak.

A világgazdaság egészére jellemző befektetői óvatoskodás ellenére a tágabb értelemben vett Kelet-Európa 27 országába az idén várhatóan rekordközeli értékű külföldi műkö-dőtőke érkezik. A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azzal számol, hogy a térségbe az idén a tavalyi 28 milliárd dollárhoz hasonló mennyiségű közvetlen külföldi befektetés áramlik. Az éllovas közép-európai országok tavalyi 75 százalékos részesedése az idén várhatóan valamelyest csökken, de továbbra is magas marad.

A látványos eredmények ellenére is azonban az orosz gazdaság összkibocsátásának értéke dollárban számolva még ma sem haladja meg Hollandiáét, és a térség egészében a hazai össztermék tavaly is még csak az 1989-es szint 77 százaléka volt. A fejlettebb közép-európai, valamint a balti államok éves GDP-értéke már jelentősen meghaladja a rendszerváltás előttit, Délkelet-Európa azonban jelenleg 81 százaléknál, Oroszország 65 százaléknál tart.

Az összeállítás szerint az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem az unióhoz csatlakozó országok közül is csak háromban, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában haladja meg a jelenlegi uniós átlag felét – az egykori szovjet tagköztársaságok zömében ez az arány 25 százalék alatt van –, és várhatóan évtizedekbe telik a különbség ledolgozása. Ráadásul a legtöbb szakértő – köztük az EBRD elnöke, Jean Lemierre – szerint az erős növekedés csak úgy tartható fenn, ha a kormányok a piaci reformok gyorsítására szánják el magukat, ez azonban sok országban most már ellenállásba ütközik. Még az olyan egykori úttörő országokban is kifulladóban van a reformok iránti politikai akarat, mint Lengyelország. A Financial Timesnak Janusz Lewandowski lengyel liberális parlamenti képviselő, volt privatizációs miniszter azt mondta: az embereknek elegük van, olyan sok változást éltek már meg, hogy most már inkább kevesebbet akarnak, nemhogy még többet. (MTI, Fn)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?