Növekvő adók

Jövedelemadóink ugyan alacsonyabbak lesznek, ha a parlament elfogadja a pénzügy javaslatát, ezt azonban semlegesíti a hozzáadottérték-adó alsó kulcsának a növelése a jelenlegi 14-ről 20%-ra. Emiatt nemcsak hogy nem csökkenek az adóterheink, hanem még nagyobbak lesznek. Az ISS szerint az ingatlan-átruházási, ajándékozási és az örökösödési adó eltörlése szinte semmilyen hatással nem lesz az adóterhek csökkentésére. Az adóreform a legnagyobb érvágást a havi 21 ezer koronánál kisebb bevételekkel rendelkezőknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek jelenti majd – állítja Martin Štefunko, az ISS képviselője. Szerinte a reform a 40 ezer korona körüli bevételekkel rendelkezők számára semleges lesz, és csak az 50 ezer koronánál többet keresők nyernek majd rajta. Igazán jó hírnek a reform bevezetése azoknak számít, akik évente 1 millió koronánál többet keresnek. Ezek azonban a társadalomnak csak egy szűk rétegét képviselik, és egyáltalán nem nevezhetők középrétegeknek. Štefunko szerint a jelenlegi adórendszernek nem a bonyolultsága a legnagyobb hátránya, hanem a magas adóterhek. Ezeket a mostani reform egyáltalán nem csökkenti. Egy átlagos háztartás a reform jövő évi bevezetését követően mintegy 12 ezer koronával többet adna ki az adókra. Ahhoz, hogy a kisebb bevételekkel rendelkezők is nyerjenek a reformon, a személyi jövedelemadó kulcsát 11%-osra kellene csökkenteni, növelve az adózatlan alapot is. Ennek évente 120 ezer koronásnak kellene lennie, hogy elviselhető legyen. Segítene az is, ha a hozzáadottérték-adó kulcsát 14%-ban szabnák meg, vagy a fogyasztói adókat a jelenlegi szinten hagynák. (s, mi)