Csúcssebességű sztrádaépítés

A kormány ambiciózus tervei szerint 2006-ban Budapestről autópályán illetve gyorsforgalmi úton lehetne eljutni Miskolcig, Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Dunaújvárosig és a Balaton végéig. Emellett tovább épülne a fővárost elkerülő M0-s autópálya-körgyűrű és Dunaújváros mellett egy új híd is elkészülne. A magyarországi autópályák teljes hossza jelenleg 535 kilométer, ehhez jön még 90 kilométer gyorsforgalmi út. Ezt a hálózatot szeretné három év alatt 420 kilométerrel bővíteni a Medgyessy-kabinet.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter azt is jelezte, hogy már jövőre szeretné a matricás rendszerbe bekapcsolni az M5-ös (Budapest–Kiskunfélegyháza) autópályát. Ezt jelenleg az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. (AKA Rt.) üzemelteti, amely még az Antall-kormány idején szerzett koncessziós jogot az M5-ös építésére és az úthasználati díj szedésére. Az útdíj a legmagasabbak közé tartozik Európában, s ezért a forgalom nagy része a párhuzamos 5-ös főútra zúdul. A környéken lakók folyamatosan tiltakoznak az elviselhetetlen forgalmi terhelés miatt. A kormány ezért szeretné a matricás rendszerbe bekapcsolni az M5-öst, ha nem sikerül az üzemeltető AKA Rt.-vel megegyeznie, akkor a gazdasági miniszter szavaival élve „vannak más lehetőségek” is, például a kivásárlás.

Egy kilométer autópálya építési költsége a terepviszonyoktól függően 1,5 és 3 milliárd forint körül mozog. A jövő évben a kormány 300 milliárd forintot szán útfejlesztésre, ebből autópálya-építésre az idei 80 milliárd forinttal szemben 260 milliárd jutna. 2004 tavaszán nyolc szakaszon kezdődnének meg az építkezések. Jövőre átadnák az M3-as autópályát Miskolccal összekötő M30-as gyorsforgalmi utat is. Ennek építése a telekfelvásárlások elhúzódása miatt késik, az eredeti tervek szerint az útszakaszt már idén novemberben át kellett volna adni.

A jövő évi 260 milliárdos autópálya-építésre szánt összeg azt mutatja, hogy a kormány komolyan veszi a nagyszabású terveket. Ha a ciklus végére nem is sikerül pontosan teljesíteni a 420 km-re vonatkozó ígéreteket, Magyarországon akkor is nagyságrendekkel több autópálya épülhet, mint az elmúlt években. A legtöbb szakasz építése a Balaton mentén, a Horvátország és Szlovénia felé vezető M7-es nyomvonalán folyna. Ha valóra válnak a tervek, akkor 2006 után már csak egy viszonylag rövid szakaszon hiányozna az autópálya. A szomszédos Horvátországban is rohamtempóban folytak az építkezések az elmúlt években, és a magyar határt Zágrábbal összekötő autópályából már csak két, alig több mint tíz kilométeres szakasz hiányzik. A horvát tengerpart így 2006-2007 körül karnyújtásnyira lehet Budapesttől. Az Adria elérése a magyar fővárosból hétórás autóút kérdése lenne a sztrádán.

Még a lendületes autópálya-építések ellenére is kérdéses, hogy az úthálózat bővülése tudja-e követni a forgalom lendületes növekedését. Az idei év első hat hónapjának adatai ugyanis az autóeladások dinamikus emelkedéséről tanúskodnak. 2003 első félévében Magyarországon 101 ezer új autót forgalmaztak, 20 ezerrel többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az új személygépkocsik eladása így 24,7 százalékkal növekedett. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik az autópiac szárnyalása, akkor éves szinten az eladott új személygépkocsik száma – minden korábbi rekordot megdöntve – meghaladhatja a 200 ezret.

Déli szomszédunknál továbbra is az Esztergomban gyártott Suzuki a legnépszerűbb márka. A japán modell eladásai 32%-kal nőttek az előző évhez képest. A második helyen a Magyarországon ugyancsak gyártókapacitással rendelkező Opel lett, piaci részesedése 12,5%. A harmadik helyen a Renault végzett, majd a Škoda, a Peugeot és a Volkswagen következik a sorban.