Az állattartóknál sok az elhullás

A változás viszont nem érinti a megsemmisítés helyét, azaz továbbra is a nyitrai N-Adova dolgozza fel a veszélyes hulladéknak minősülő állati tetemeket, vagy a haszonállatok vágóhídi feldolgozása során keletkezett maradványokat. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter beismerte: bár Szlovákiában három hasonló létesítmény található, műszakilag mindössze a nyitrai felel meg a követelményeknek, miközben a tetemek elégetése a ladcei cementgyárban történik. A napokban a nyitrai magáncég vezetésével kötött, az év végéig szóló szerződésben az agrártárca a 2003-as évre összesen 31 500 tonna állati hulladék begyűjtésének, feldolgozásának és megsemmisítésének költségeit vállalta. Azaz csak a normatív elhullást hajlandó finanszírozni, a többletet az állattenyésztőknek kell állniuk. Kivételt csak az állategészségügyi szakhatóságok által elismert betegségek (BSE, sertéspestis, stb.) jelentenek – erősítette meg a szaktárca vezetője. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet kimutatása szerint az állattartók jelentősen túllépik ezt a keretet: januártól májusig a szarvasmarhatartóknak a 34,23 százaléka, a sertéstenyésztőknek a 37,42 százaléka, a juhtenyésztőknek pedig a 42,76 százaléka lépte túl a megállapított elhullási küszöböt, miközben a küszöb kétszeresét a szarvasmarhatartók 16,13, a sertéstenyésztők 15,65 és a juhtenyésztők 26,96 százaléka szárnyalta túl. Ezek az adatok a szakhatóságok szerint a rossz tenyésztési technológiára vagy rossz állattartásra utalnak, esetleg azért ilyen magasak, mert ezt a szolgáltatást eddig az állam térítette. A szaktárca mostani megszorításai következtében a tavalyi 212 millióról 153 millióra mérséklődik a földművelésügyi tárca egész évi kiadása erre a célra. A második félévre előirányozott pénz Simon Zsolt szerint megvan, nem kell azt más támogatási forrásokból elvonni.

A szakminisztérium adatai szerint a földművelésügyi tárca által az idei évre vállalt 31 500 tonnás hulladékkeretből az év első félévében már 12 860 tonnát felhasznált. Az új rendszer jelentős megtakarítást eredményez: amíg a tárca tavaly 212 millió koronát költött az állati eredetű hulladék begyűjtésére, feldolgozására és megsemmisítésére, addig az idei egész évre előirányozott keret már csak 153 millió koronát tesz ki. (gyor)