Nem enyhült a feszültség a kőolajpiacon

Drasztikus benzináremelésre a közeljövőben sem kell számí-tanunk, a kőolaj világpiaci ára ugyanis a hétvégén is csök-kent, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének a tagállamai múlt héten nem tudtak megállapodni egy új ki-termelési plafonról. Döntés csak arról született, hogy leg-közelebb november 30-án tartják a szakminiszterek szo-kásos értekezletét.

Pozsony/Bécs. Az olajárak drámai csökkenése súlyos dilemma elé állított minden olyan országot, mely elsősorban az olaj eladásából élt és él. Egyes államok, mint Venezuela, egyenesen a csőd szélére kerültek. Ezek az országok valamiféle olyan szabályozást szeretnének elérni, mely elvezetne az olaj árának fokozatos emeléséhez is. Hogy végül mégis megállapodás nélkül ért véget a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) Bécsben tartott múlt heti tanácskozása, az elsősorban a Szaúd-Arábia és Irán közötti ellentéttel magyarázható. Míg Rijád megígérte, hogy nem emeli kitermelését, és nem árasztja el a piacot fölösleges olajjal, Teherán ragaszkodott korábbi kijelentéseihez, amelyek szerint vissza akar térni a szankciók bevezetése előtti kitermelési szinthez. Bidzsan Zanganeh iráni energiaipari miniszter leszögezte: nem támogat semmiféle közös plafont. Szerinte Teherán megérdemelné, hogy kvótáját az OPEC összkitermelési mennyiségének 14,5 százalékára emeljék. A szervezet jelenleg napi 32,5 millió hordó olajat hoz felszínre, ennek alapján Iránt napi 4,7 millió hordó illetné meg a mostani 3,8 millió helyett. A kudarc hatására meredeken csökkent a nyersolaj világpiaci ára. Arról sem szabadna azonban megfeledkeznünk, hogy az olajárak mára mintegy 80 százalékkal emelkedtek az év elején megütött rekord alacsony szintekhez képest, így az OPEC-re nem nehezedik nagy nyomás, hogy tegyen drámai lépéseket a túlkínálat megszüntetése.

A múlt heti tanácskozáson megválasztották az OPEC új főtitkárát: a líbiai Abdallah el-Badrit augusztus 1-jén a nigériai Mohammed Barkindo váltja, mandátuma három évre szól. Az OPEC hivatalos kitermelési plafonja 2012. január 1-je óta nem változott, akkor napi 30 millió hordóban rögzítették. A leköszönő főtitkár közölte, hogy a tagállamoknak időre van szükségük a végleges döntés meghozatalára a kitermelés szintjét illetően. „A jövőben megállapodunk valamilyen számban, de ez most lehetetlen, mivel Irán növeli kitermelésének szintjét, Líbiában és Nigériában pedig nem stabil a kitermelés, fennakadások vannak” – mondta Badri. (MTI, TASR, SITA)