Nem csupán az aszály miatt drágul idén az élelmiszer

A szlovákiai gazdáknak idén a szokásosnál is több gondot okozott a szélsőséges időjárás, elsősorban a kegyetlen szárazság, ami jelentős károkat tett a termésben. Szlovákia több régiójában is 50–70 százalékkal kevesebb csapadék hullott a korábbi években mértnél. A legutóbbi becslések szerint a szárazság és hőség okozta károk Szlovákiában meghaladják a 100 millió eurót. Az aszálykárok azonban nem csupán a szlovákiai gazdáknak okoznak fejtörést. A szomszédos Ausztriában például 210 millió eurós kiesésről szólnak a hírek.

A drágulás okai
„Nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy a közös európai piacon vagyunk, tehát az alaptermények árát, függetlenül a Szlovákiát sújtó aszálytól, a globális piac határozza meg. Az alaptermények felvásárlási árai ugyan 10-15 százalékkal nőttek, ezek aránya az élelmiszeripari termékek árának azonban alig az 50 százalékát teszik ki, vagyis pusztán a szárazság miatt nem kellene tartanunk látványosabb áremeléstől. Az élelmiszerek fogyasztói árára nagyobb befolyása van az energiaáraknak, a béreknek, az üzletláncok nyereségkulcsának és az egyéb mezőgazdasági tételeknek” – fejtette ki lapunknak Csicsai Gábor földművelésügyi államtitkár.

Tavaszi szárazság
A szlovákiai gazdák az elmúlt hat évben négy alkalommal voltak kénytelenek elkönyvelni jelentősebb terméskiesést a hőség és az aszály miatt. A tavaszi szárazság, majd a hirtelen fellépő meleg időjárás felgyorsította a növények fejlődését, ami idén többet ártott, mint amennyit használt volna. „A felgyorsult vegetációs folyamat ugyanis csak abban az esetben javíthat a termésen, ha a növényzet időben megkapja a szükséges csapadékmennyiséget. Ez viszont idén sok helyütt elmaradt, így a termelők egyáltalán nem örültek a növények korai felmelegedés által kiváltott gyorsabb fejlődésének” – mondta lapunknak David Karkulín mezőgazdasági elemző. „A kukoricának jól jött a kiadósabb júniusi eső, hiszen az április és a május szinte teljesen csapadékmentes volt. Ha júniusban sem esett volna, a kukorica esetében is tetemes terméskiesésre panaszkodhatnának a gazdák” – tette hozzá Karkulín.

Délen nagyobb a kár
„Márciusban még a felázott talaj okozott gondot, amit az eddigi legmelegebb április követett, az aszály pedig májusban is folytatódott. Május végén, június elején a mezőgazdasági termelők kegyetlen szárazságra panaszkodtak. Ahhoz, hogy a termelők legalább átlagtermést érjenek el, elsősorban rendszeres csapadékra és mérsékeltebb melegekre van szükség” – nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte az ország déli régióiban voltak a legnagyobb gondok, de a nyugat-szlovákiai gazdák is csapadékínségről számoltak be, elsősorban Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Léva és Galánta környékéről. A csapadékhiányt főként a repce és az őszi vetésű gabonafélék sínylették meg. Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a mezőgazdasági termelők már évek óta küszködnek az időjárás viszontagságaival. „Az öntözőrendszerek sok helyen rendkívül rossz állapotban vannak, az újak kiépítése pedig anyagilag felettébb igényes” – hangsúlyozta az AKS elnöke.

Kockázati alap
Az aszálykárokkal kapcsolatban gyakran szóba kerül a kockázati alap működtetésének a fontossága is. Zdenek Černay szenci magángazda úgy véli, hogy a kockázati alap létrehozása abban az esetben lehetne célszerű, ha abba a termelőknek legalább a 80 százaléka bekapcsolódna, vagyis anyagiakkal is hozzájárulna a működtetéséhez. „Fontos szerepe lehet, de csakis azok a gazdák részesedhetnének a kockázati alap támogatásaiból, akik aktívan hozzájárulnak az alap feltöltéséhez. Az államnak legalább 50 százalékos anyagi támogatással kellene hozzájárulnia a kockázati alap működéséhez” – vallja Černay.