Nehéz kiszűrni a feketemunkát

A magas munkanélküliség Szlovákia egyik legnagyobb gazdasági problémája. Az éves állami költségvetés jelentős részét elnyelik a különböző szociális juttatások, a munkanélküliek után az államkincstárból fizetett egészség- és betegbiztosítási járulékok. Egyes régiókban a munkanélküli ráta meghaladja az 50 százalékot, vannak falvak, ahol senkinek nincs munkája. Legalábbis hivatalosan.

Egyes felmérések, becslések szerint ugyanis a munkanélküliek mintegy ötöde, közel százezer ember feketén dolgozik. Az illegális alkalmazottak ellenőrzése 2001. júliusától a Nemzeti Munkafelügyelőség (NIP) feladata. Az ellenőrzések során együttműködik a szociális, az egészségügyi, a pénzügy- és a belügyminisztériummal, munkaügyi hivatallal, a szociális biztosítóval, a rendőrséggel és az egészségügyi biztosítókkal is. Hogy ennek a széles összefogásnak mekkora az eredménye, jól mutatja az április végi háromnapos ellenőrzés eredménye, mely során összesen huszonhárom (!) illegálisan dolgozó alkalmazottat találtak egész Szlovákia területén. Az erről szóló jelentésben az áll, hogy a résztvevő 200 munkaellenőr 2400 munkaórát töltött a vállalatok alkalmazottainak és a munkajogi előírások betartásának ellenőrzésével. A nyolc kerületben több mint 4740 alkalmazottat ellenőriztek, ám még ha az előbbi huszonháromhoz hozzászámoljuk azt a 27 munkást is, akik írásbeli szerződés nélkül dolgoztak, az eredmény akkor is nagyon szerény. Hogyha beleszámítjuk, hogy feltételezhetően nem vaktában választották ki az ellenőrzött vállalatokat, vállalkozókat, akkor már eredménytelenségről kell beszélnünk. Az ellenőrzések alacsony hatékonyságát maguk is elismerik, sőt az előző évi jelentésüket – mely hasonló „eredményekről” számol be – maga a kormány is kifogásolta. A munkafelügyelőség az eredménytelenséget a törvények hiányosságaival magyarázza, szinte lehetetlen rábizonyítani valakire, hogy feketén dolgozik. A munkavállalónak nem kell a munkavégzés helyszínén tartania a munkaszerződését, ezért ez gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, vagy utólag elkészíthető. A munkaadónak az alkalmazástól számított nyolc napon belül kell bejelentenie az új alkalmazott felvételét a munkaügyi hivatalban és a különböző biztosítókban, tehát a ellenőrök ezen intézmények adataira sem támaszkodhatnak.

Amíg mindkét félnek megéri a feketemunka, amíg az alkalmazott hajlandó minimális összegért bejelentés nélkül dolgozni, amíg a munkaadó vállalja az esetleges ellenőrzés és a vele járó bírság kockázatát, addig a feketemunka jelen lesz a társadalomban. Főleg azokban az ágazatokban, ahol ez nehezen ellenőrizhető: az építésügyben, a mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, a szolgáltatóiparban. És ezen az ellenőrök számának növelése, az ellenőrzések gyakoribbá válása csak kismértékben változtathat.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?