MKP: Széles nyomtávú vágyak

A gazdasági fejezet közlekedési infrastruktúrát taglaló része valóban nem is tartalmazza.  Csupán a külpolitikát taglaló fejezet gazdasági diplomáciáról szóló részében volt megemlítve mindössze egy mondattal.

Hogy állításom (e tekintetben a pesszimizmusom) helyénvaló volt, igazolja az Európai Bizottság közlekedési biztosának minapi kijelentése: Brüsszel nem támogatja a széles nyomtávú vasút tervét. Mert ami megfelelne Oroszország, esetleg Kína üzleti érdekeinek, az nem biztos, hogy megfelel az EU-nak.  Az idő majd megmutatja, középtávon kinek a szándéka fog felül kerekedni, a megvalósítás útjára kerül-e a méregdrága, mai árakon több mint 8 milliárd eurót felemésztő tervezet. Miközben a széles nyomtávú vasúti szállítás legjövedelmezőbb része Szlovákia számára az átrakóállomás üzemeltetése. Érthetetlen, hogy miért szorgalmazza a kormány annak áthelyezését Bécsbe?

Mi pedig tudjuk, hogy a széles nyomtávú vasút végképp nem felel meg a szlovák-ukrán határ menti térségben élők érdekeinek. Egyelőre fellélegezhetnek a Bodrogközben és az Ung-vidéken élők, hiszen szinte minden családban akad egy családtag, aki vasutas vagy közvetve a vasút kereskedelmi partnerének alkalmazottja. Egy kis túlzással megfordítva is igaz: akinek a térségben munkája van, az valamilyen módon a vasúthoz, az átrakóállomáshoz kötődik. Emiatt megnyugtató, hogy Brüsszel nem adja áldását arra a tervezetre, amelynek rentabilitása megkérdőjelezhető, megtérülése emberi léptékkel mérve majdnem két generációt ölel át. Addig jó a térségben élőknek, amíg a széles nyomtávú vasút tervei megmaradnak széles nyomtávú vágyaknak. Helyezzük inkább előtérbe az európai szabványú, keskeny nyomtávú vasút fejlesztését.  Nemcsak az északi európai folyosón, hanem a déli európai vasúti folyosón is. Fejlesszük inkább a vasúti személyszállítást a regionális vonalakon és a vasúti szárnyvonalakon egyaránt.  A RegioJet példája bizonyítja, hogy a személyszállítás alapos korszerűsítését az utazóközönség díjazza.