Már jobban figyelünk a csöpögő csapokra

Pozsony. Az ivóvíz árának drasztikus megugrása következtében a kilencvenes évek elején mért napi 200 literes napi fejenkénti vízfogyasztás a szlovákiai háztartásokban mára napi fejenkénti 77 literre csökkent. A szlovák vízügyesek szerint ez a szint már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított higiéniai minimum határát súrolja, amely napi 70 liter egy főre számítva. (Az EU-országokban a háztartások átlagos ivóvízfogyasztása egy főre számítva napi 120-125 litert tesz ki.) A téma annak apropóján vetődött fel, hogy az Élelmezésügyi Világszervezet, a FAO, az idei élelmezési világnapjának központi témájává az ivóvizet választotta.

Az Európai Unió nem szabja meg, hogy a lakosság hány százalékának kell az ivóvizet vezetékes vízhálózatból kapnia, csak a minőségi kritériumokat szabja meg. (Egyébként nálunk ez az arány megközelíti a 83%-ot.) Ebből a szempontból megnyugtató, hogy Vízgazdálkodási Kutatóintézet tavaly 390 ezer ivóvízmintát vett és elemzett, miközben a minták 1-2 százaléka nem felelt meg a minőségi szabványnak. A vízellátás területén aránylag jó a helyzet Nyugat-Szlovákiában, ellenben Kelet-Szlovákiában, s ezen belül is Tőketerebes térségében a helyzet súlyos – állítják a szlovák vízügyesek.

A csatornázással kapcsolatban az EU-szabványok megkövetelik, hogy minden, 2 ezer főnél nagyobb település rá legyen csatlakoztatva a csatornahálózatra és a víztisztító berendezésre. Ez a lakosság számát tekintve 88-89 százalékos csatlakoztatási arányt jelentene, szemben a szlovákiai valósággal, amely 55,2 százalékos. A kívánt szint eléréséhez 120-135 milliárd koronás beruházásokat kellene eszközölnünk. Az EU-csatlakozási tárgyalások során sikerült 15 éves átmeneti időszakot kiharcolnunk, ami azt jelenti, hogy éves szinten 8-9 milliárd koronát kellene beruháznunk – összegezték a szlovák vízügyi szakértők a mai élelmezési világnap apropóján. (gyor)