JEFTA: jöhetnek az olcsóbb japán autók

Pozsony. Az Európai Unió és Japán vezetői által kedden aláírt átfogó szabadkereske-delmi megállapodásból az elemzők szerint a szlovákiai cégek és fogyasztók is profi-tálhatnak. Az előbbiek újabb megrendelésekre, az utóbbiak olcsóbb japán termékekre számíthatnak.

Az Európai Unió és Japán 25. csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Japán részéről pedig Abe Sindzó kormányfő látta el kézjegyével az Európai Unió és Japán szabadkereskedelmi megállapodását (JEFTA), ami a két fél reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket.

640 milliós piac

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, amelyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel a termékek 85 százaléka juthat majd be vámmentesen a japán piacra, a többi esetében fokozatosan csökkentik a vámokat. Japán pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba.

Jó hír a fogyasztóknak

„A megállapodásnak köszönhetően nőhet a szlovákiai cégek Japánba irányuló kivitele, miközben a vámok csökkentésének köszönhetően a fogyasztók olcsóbban juthatnak majd hozzá egyes japán termékekhez” – nyilatkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Tibor Lőrincz, a Tatra banka elemzője szerint elsősorban a japán autók ára csökkenhet a közeljövőben, míg a japánok például az európai borokért fizetnek majd kevesebbet. „A megállapodás azonban nem csupán a vámokat, hanem a kereskedelemmel kapcsolatos bürokráciát is csökkenti, vagyis az export a jövőben nem csupán olcsóbb, hanem egyszerűbb is lesz” – tette hozzá Lőrincz, megjegyezve azonban, hogy a földrajzi távolság miatt a kivitel látványos megugrására ezután sem számíthatunk. „Az ágazatok közül elsősorban a mezőgazdaságban nőhet a Japánba irányuló kivitelünk, a megállapodásból azonban profitálhatnak az autóipari cégeink is” – vallja Glasová, hozzátéve, hogy van hová fejlődnünk. Jelenleg ugyanis Japánból jóval több terméket hozunk be, mint amennyit oda exportálunk, miközben a Japánba irányuló kivitelünk a szlovák export csupán 0,2 százalékát teszi ki. A távol-keleti ország a behozatalunkon 0,8 százalékban részesedik.

Üzentek Trumpnak

Glasová szerint a kibontakozóban levő, főként az amerikai elnök, Donald Trump által szított kereskedelmi háború miatt a mostani megegyezésnek politikai üzenete is van. Erre egyébként már az uniós vezetők is felhívták a figyelmet a szerződés aláírását követően. „Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen” – fogalmazott Tusk, míg Juncker azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi, jobb helyzetbe hozza a feleket. A japán miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával kinyilvánították Japán és az Európai Unió rendíthetetlen politikai akaratát, hogy a szabadkereskedelem zászlóvivőiként lépjenek fel és ebbe az irányba tereljék a világot.

Gyors elfogadás

Az Európai Unió és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással ellentétben ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására, miután az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A Japánnal kötött egyezményt az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra. (mi, TASR, MTI)