Januártól új módon adózunk

A pénzügyminisztérium már dolgozik az új reformon. Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslataikat, akkor az új adórendszer már a jövő év januárjától életbe léphetne. Szlovákia azonban nem az első, amely ilyen radikális lépésre szánta el magát. Pozitív példákkal előttünk járnak olyan országok, mint ĺrország, Új-Zéland és Észtország. A két előbbiről ma már világszerte legendákat zengnek a közgazdászok, nem marad le mögöttük azonban Észtország sem. Az adóreform bevezetése előtt az észt lakosság 35 százalékkal kevesebb árut vásárolhatott a béréből, mint a szlovákiaiak, mára a lemaradás már csak 12 százalékos. A nemzetközi gyakorlat az évek során kialakította a „jó” adórendszer ismérveit, amelyek többségét a most készülő szlovák adóreformba is igyekeztek beépíteni. Szinte mindenütt az első helyen említik, hogy az adórendszer legyen igazságos, méltányos az egyének számára. Vegye figyelembe az egyéni teherviselő-képességet, vagyis a nagyobb bevételekkel rendelkezők több adót fizessenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magasabb bevételekre magasabb adókulcsot kellene kivetni. Nem kevésbé fontos kritériumnak számít az is, hogy az adózás lehetőleg legyen semleges, vagyis ne torzítsa a termelési tényezők hatékony felhasználását, ám reagáljon a gazdasági változásokra, ingadozásokra.

Jelenlegi adórendszerünket sokan olyan útvesztőhöz hasonlítják, amelyben néha még a legtapasztaltabb adószakértők is eltévednek. Ezért számít fontos feltételnek, hogy az adórendszer és a preferenciák legyenek átláthatóak az adóalanyok számára. Elsősorban az állam számára fontos, hogy az adózás legyen olcsó és egyszerűen betartható. Ennek köszönhetően alacsonyabb adókulcsok mellett is több pénz folyhat be az államkasszába. Ezzel függ össze a teljesítmény ösztönzésének az elve: az adózás ne nagyon legyen progresszív, amely visszafogja, vagy esetleg eltünteti a teljesítményeket.

Hogy nézne ki ez a valóságban? A legtöbbünket talán a személyi jövedelemadó érint a legjobban. A jövőben egy adókulcsot vezetnek be a személyi jövedelemadó és a társasági adó számára. Jó hírnek számít, hogy a pénzügyminisztérium ennek a kulcsait a jövőben csökkenteni kívánja. Hogy pontosan mennyivel is, azt egyelőre a minisztérium sem tudja. Az előzetes számítások azonban 15–25 százalék között mozognak. Hogy végül melyik mellett döntenek, az attól függ, hogy melyik számít majd a leghatékonyabbnak az államkassza megtöltéséhez. Az új törvényben igyekeznek felszámolni a lehető legtöbb kivételt is az adózásban. Jelenleg ezekből és az ehhez hasonló kitételekből 212 van, ami átláthatatlanná teszi az adórendszert. Változások várhatók a vagyonadó esetében is. A fő cél az, hogy a vagyonadók a piaci értékhez legyenek kötve. Ha az ingatlan értékéhez lenne kötve, akkor azokban a régiókban, ahol nagyobb az ingatlan értéke, nagyobb adót fizetnének. A jelenlegi vállalkozók által fizetett útadó helyett a jövőben gépkocsiadót vezetnének be. Ennek a pontos formáját azonban még nem döntötték el. Jelenleg két alternatívával számolnak. Az első variáns szerint az összes gépkocsit megadóztatnának a motor űrtartalma szerint. A második változat csak a haszonjárműveket adóztatná. A hozzáadottérték-adó esetében a cél az alsó és felső adókulcs egységesítése, vagyis a jövőben ennél az adófajtánál is csak egy kulcs lenne. Egyelőre még nincs eldöntve, hogy ez pontosan mennyi is lenne, de ha az állam 18 százalékban szabná meg, még akkor is 4 milliárd koronás többletbevétellel számolhatna. Csökkenteni kívánják azt a határt is, amelyen felül valaki hozzáadottérték-adó fizetőnek számít.

A fogyasztói adók esetében a legnagyobb érvágás talán a dohányosokat éri majd. Jelenleg a legkelendőbb cigarettának az úgynevezett rövid cigaretták számítanak, amelyek ára tavaly a kiskereskedelmi forgalomban dobozonként 45 korona körül mozgott. Jelenleg egy szál cigarettára 0,70 koronás fogyasztói adót vetnek ki, ennek azonban az uniós normák szerint legkésőbb 2006-ig 1,50 koronára kell nőnie, vagyis az áremelés mintegy 115 százalékos lesz.

Jó hírnek számít azonban, hogy a pénzügy fel kívánja számolni az ingatlan-átruházási, ajándékozási és az örökösödési adót is. Elismeri ugyanakkor, hogy az „emberbaráti szereteten” kívül az is közrejátszott ezeknek az adóknak a felszámolásában, hogy szinte alig volt valamilyen jelentőségük az államkassza megtöltésében. A legtöbb pénzt az államnak a hozzáadottérték-adó hozta, amelyből 2001-ben 73,5 milliárd korona folyt be. A jövedelemadók 65,8 milliárd, a benzin fogyasztói adója pedig 18,1 milliárd koronával gazdagította a költségvetést. A pénzügyi tárca számításai szerint a már említett ingatlan-átruházási és örökösödési adóknak a felszámolásával is az állam 21,4–25,7 milliárd koronás többletbevételre számíthat a reformot követően.