Irak a háború után

Washington. Amerikai elemzők szerint az esetleges háború utáni újjáépítésre Iraknak nem lesz pénze, amerikai segélyekre lesz szükség. Ezen csak az iraki energiaipar gyors privatizálása enyhíthet. Az amerikai kormányzat arra számít, hogy az iraki olajexport fedezni fogja az újjáépítés költségeit. Ez azonban nem valószínű. Tizenkét évi gazdasági embargó és az esetleges háborús pusztítás után a helyreállítás legalább 25 milliárd dollárba kerül évente, tíz éven keresztül. Ám a háború utáni első egy-két évben Irak olajbevétele aligha lesz nagyobb évi 14-16 milliárd dollárnál. Az amerikai külügyi kutatóintézet úgy vélte, hogy az amerikai adófizetőknek „többszáz milliárd dolláros számlát” kell majd állniuk az iraki újjáépítés közben. A szakértők eleve kizárják, hogy az iraki olajbevételből kárpótolni lehetne az amerikai költségvetést a háborús kiadásokért. A helyzeten, mármint Irak pénzhiányán csak az enyhíthet, ha az iraki energiaipart gyorsan privatizálják a háború után, mert az sok magángazdasági beruházást vonzana az országba. Több szakértő azonban kétségbe vonja ennek hatásosságát. Azzal érvelnek, hogy ha Irak megpróbálja elárasztani olajával a piacot, az versenyre késztetheti az OPEC-vezető hatalmát, Szaúd-Arábiát a piacvesztés elkerülésére, és akkor még alacsonyabb lehet majd a kőolaj ára. És akkor hátra van még Irak külföldi adóssága, amelyet 150-200 milliárd dollárra becsülnek. A háború utáni olajbevételek jelentős részére igényt tartanak majd a hitelezők. Végül is az iraki lakosság lesz az, amely utoljára részesül az újjáépítés áldásaiból – mondta a nagy-britanniai Birminghami Egyetem szakértője, Colin Rowat. (m)