Hogyan töltsük ki az űrlapot?

Akik év közben munkahelyet változtattak, azoknak az A típusú adóíven kell megtenniük bevallásukat. Lapunk mai számához ezt az adóívet csatoljuk, ezért ennek a kitöltését egy konkrét példán is illusztráljuk. A példánknak szolgáló kitalált személy, János kőművesként dolgozik. Az év első tíz hónapjában még más vállalkozóval állt munkaviszonyban, aztán azonban a nagyobb fizetés reményében, átment egy másik céghez, így adóbevallást kell tennie. Az első munkahelyén havonta bruttó 14 ezer koronát keresett, amiből 1792 korona ment a járulékokra. A 910 koronás adóelőleget leszámítva a munkáltatótól így 11 298 koronás nettó bért kapott. Másik munkáltatójánál a bruttó bére 16 ezer koronára nőtt, a járulékok pedig havonta 2048 koronát tettek ki. Az adóelőleget leszámítva így itt havonta 12 682 koronás nettó bért kapott. A munkáltatótól kapott bér mellé még részleges rokkantsági nyugdíjat is kapott. Ezen kívül azonban semmilyen más bevétele nem volt, nincsenek gyerekei, és van egy munkanélküli felesége.

Hogyan kell kitöltenie Jánosnak az A típusú adóívet? Először is az adóív I. részében kitölti a személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Mivel a felesége munkanélküliként nem jut 38 760 koronánál nagyobb bevételhez, János további 12 ezer koronát írhat le az adóalapjából. Ehhez azonban nem szabadna elfelejtenie kitölteni a 18. sort, amiben a felesége személyes adatait tünteti fel. Mivel János tavaly részleges rokkantsági nyugdíjat kapott, ezt a 19. sorban kell feltüntetnie. A IV. rész 22. sorában János a munkáltatóktól kapott igazolások alapján feltünteti az összes munkáltatótól származó tavalyi bevétel összegét, ami ez esetben 172 ezer korona. A kötelező járulékokat, amelyek ez esetben 22 016 koronát tesznek ki, a 23 sorban jelezzük. János a járulékos nyugdíjbiztosításra nem fizetett semmit, ezért a 24. sort üresen hagyja. Az adóalap eszerint a 22. és a 23. sor különbözete, vagyis 149 984 korona. Ezt a 26.sorban is feltünteti. A következő sorokban az adóalap csökkentését befolyásoló tényezőket tüntetjük fel. János önmagára 38 760 koronát írhat le, amit a 27. sorban jelez. A felesége utáni 12 ezer korona leírását a 29. sorban jelzi. Részleges rokkantági nyugdíja után 8400 koronát számolhat le az adóalapból, amit a 30. sorban tüntet fel. János az adóalapjából így összesen 59 160 koronát számolhat le, amit a 33. sorban jelez. Az adózatlan tételekkel csökkentett adóalap így 90 824 korona. Ezt a 34. sorban tüntetjük fel. A 35. sorban ezt az összeget százasokra kerekítjük, ami 90 800 koronát tesz ki. Ez az összeg Jánost a második adósávba sorolja, ahol az adó 9 ezer korona, plusz 20 százalék a 90 ezer korona feletti összegből. János eszerint 9160 koronás adót fizet, amit a 36. sorban tüntet fel. Mivel nem volt semmilyen külföldről származó bevétele, ezért a 37-től a 45. tartó sorokat kihagyja, és a 36. sorban feltüntetett adót a 46. és 47. sorba is beírja. A munkáltatók tavaly János után 11 640 koronás adóelőleget fizettek, amit a 49. sorban jelzünk. Mivel az előleg magasabb volt, mint maga az adó, ezért Jánosnak 2480 koronás adótöbblete keletkezett. Ezt az 52. sorban jelezzük. Az 57. sorban fel kell tüntetnie a bevalláshoz tartozó mellékletek számát. Ezután be kell írni a dátumot, és aláírni a bevallást. (mi, h)