Fico megsarcolná a bankokat

ÖSSZEFOGLALÓ

„A lehető legtöbb uniós tagországot szeretnénk meggyőzni a pénzügyi tranzakciós adó előnyeiről” – jelentette be tegnap Robert Fico kormányfő, aki elismerte, hogy az uniós tagországok jelentős része a Robin Hood adónak is nevezett adónem bevezetésével nem ért egyet. „Komoly elvi döntésről van szó, és Szlovákia azon országok oldalán áll, amelyek az új adónem bevezetéséért harcolnak” – állítja Fico. A szlovák kormányfőnek azonban nem lesz könnyű dolga, hiszen a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás miatt a tagállamok egy része már nem érzi szükségét az adónem bevezetésének.

A pénzügyi ágazat megadóztatására az Európai Bizottság 2011-ben tett javaslatot, annak érdekében, hogy a pénzügyi szektor is járuljon hozzá az elsősorban általa okozott válság terheihez. Hamar kiderült ugyanakkor, hogy megvalósításához nincs meg a szükséges többség támogatása a tagállamok között. Több ország, így a komoly pénzügyi központtal rendelkező Nagy-Britannia, Dánia vagy Svédország vérmesen ellenzi az ötletet. A britek szerint egy ilyen adó csak azt eredményezné, hogy a pénzügyi tranzakciók áthelyeződnének a világ más részeire. Miután uniós szinten nem lehetett bevezetni az adót, amely 30–35 milliárd euró bevételt jelenthet évente a tagállamoknak, 11 ország úgy döntött, úgynevezett megerősített együttműködés keretében vezetik be az uniós tranzakciós adót. Szlovénia kiválása után azonban már csak tíz uniós tagállam menetel tovább a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése felé. Az érdekelt tíz tagország – Ausztria, Belgium, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország – a múlt hónapban már megegyezett egy előzetes menetrendenről a tranzakciós adó bevezetésére, amelyet kezdeti formájában 2016. január elsején alkalmaznának. Az említett tagállamok eltökéltnek mondták magukat, hogy az év végéig olyan „életképes megoldásokat” találnak, amelyek a projektben részt nem vevő országok aggodalmait is figyelembe veszik. A tíz ország közötti harmónia meglétének hiányára vall, hogy első körben csak a részvényekre és „bizonyos származékos pénzügyi termékekre” vetik majd ki az adót. (SITA, mi, MTI)