ENSZ: babra megy a játék

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) több olyan kulcsjellemzőt emelt ki, amelyek miatt a hüvelyesek termesztésére és fogyasztására érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetni. A bab-, lencse- és borsófélék rendkívül táplálóak, tápanyagokban gazdagok, jótékony hatással vannak az egészségünkre. A hüvelyesek egészségügyi előnyei között találjuk a magas rost-, fehérje- és vastartalmat. Segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok és a cukorbetegség elleni küzdelemben is. 
 A FAO ezért arra buzdítja az egyes országok kormányait, agrárminisztériumait, de a civilszervezeteket is, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektessenek a hüvelyesek termesztésének a népszerűsítésére. 

Hatalmas veszteség 

A világszervezet vezetőinek a magasröptű elképzelései azonban köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A hüvelyesek egészségügyi hatásai ugyan vitathatatlanok, a mezőgazdasági termelők azonban elsősorban arra fókuszálnak, hogy kifizetődő-e a termesztésük. „Szlovákiában a termesztés szempontjából a hüvelyesek nem tartoznak a kedvelt növénykultúrák közé” – nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A szlovákiai termelők elsősorban arra panaszkodnak, hogy a hüvelyesek alacsony értékesítési áraival még a termelési költségeket sem képesek fedezni, így ha átállnának a hüvelyesek termesztésére, csak a veszteségeiket növelnék. 

A kutyának sem kell 

A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézet adatai szerint a hüvelyesek termőterülete 2004-ben kezdett el csökkenni. A 2008-cal záródó gazdasági évben például az étkezési célokra termesztett hüvelyesek termőterülete 13 624 hektár volt, 2014-ben pedig már alig haladta meg az 5 ezer hektárt. „A termőterület drasztikus zsugorodását nagymértékben befolyásolta az állatállomány létszámának a visszaesése is. Ezzel ugyanis szinte teljesen elapadt a kereslet a takarmányozási célokra termesztett hüvelyesek iránt” – mondta az SPPK szóvivője. A termőterület zsugorodásának a fő oka azonban egyértelműen az étkezési célokra szolgáló hüvelyesek iránti gyér kereslet, illetve az azzal párosuló alacsony értékesítési árak. 

Keleten kedvelik 

Az egészségügyi szakemberek szerint a biológiailag legértékesebb hüvelyes növényünk a szója, amelyet azonban a szakma nem sorol a hüvelyesek közé. „A szóját Szlovákiában az olajnövények kategóriájába soroljuk, mivel a szójabab tartalmazza a legtöbb olajat” – nyilatkozta Mária Jamborová, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézet munkatársa. A szója termesztése Szlovákiában a múlt század 90-es éveiben honosodott meg, és a termesztésében az ország keleti régiói emelkednek ki, főleg a Tőketerebesi és a Nagymihályi járás. 

Enyhe javulás 

A 2014–2020-as évekre szóló közös agrárpolitika a hüvelyesek termesztését is támogatja, amivel a szlovákiai termelők is éltek. Ennek köszönhetően enyhébb mértékben már a termőterületet is sikerült növelni.