Körvonalazódik a középiskolai optimalizáció, Ipolyság közvetlenül érintett

Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter elsőként júniusban ismertette a középiskolai hálózat optimalizálásának tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megyék mint a középiskolák fenntartói egyszerűbben vonhatnak össze középiskolákat. Így az alacsony diáklétszámú középiskolák egy oktatási intézményként, de akár továbbra is külön épületekben funkcionálhatnának. 

Drucker akkor elmondta, 84 olyan középiskola van az országban, amelynek 100-nál kevesebb a diákja. 

Ilyen iskolákban nagyon nehéz kellő számú felkészült tanárt, szaktanárt bebiztosítani, megfelelő szintű szakképzést nyújtani

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kisebb iskolák továbbra is működnének a régiójukban, de egy nagyobb egységbe tartoznának.

Az optimalizáció érdekes projekteknek is teret adhat, hiszen igény szerint összevonható például egy gimnázium és egy ipari szakközépiskola is. Ennek célja, hogy a diákok könnyebben szakosodhassanak. Erről korábban Mário Lelovský, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) alelnöke is pozitívan vélekedett:

„A fiataloknak jobb esélyeket biztosítana, ha az első, vagy akár a második tanévben is hagynánk őket, fedezzék fel maguk, mi passzol nekik a legjobban, és fokozatosan kiválasztanák, mi segítené leginkább a fejlődésüket.”

Hogy állunk most?

A fenntartóknak augusztus végéig kellett bemutatniuk az optimalizációra vonatkozó terveket a minisztériumnak. Összesen 89 megvalósult és készülő változást jegyez a tárca a középiskolai hálózatban. 

Októberben a szakértők kiértékelik a benyújtott projekteket, és ajánlásokat tesznek, amelyeket megvitatnak az érintett megyékkel. A fenntartók 2025 márciusában nyújtják be a végleges kérelmeket a hálózati változásokra, hogy az optimalizálás a 2025/2026-os tanévtől hatályba léphessen. Ennek eredményeképpen 67 projekt indulhat el jövő szeptembertől.

Az oktatásügyi miniszter szerint többségében Kassa, Eperjes, Besztercebánya és Zsolna megyétől érkeztek be az optimalizációs tervek, de Nyitra megye önkormányzata is változtatna, konkrétan az ipolysági magyar tannyelvű oktatás működésén.

Mi a helyzet Ipolyságon?

A nagyjából hétezer lakosú városban több középiskola is működik: egy alapvetően szlovák tannyelvű gimnázium, egy magyar tannyelvű gimnázium (Szondy György Gimnázium), egy szintén magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású gimnázium, egy részben magyar tannyelvű szakközép (Műszaki és Szolgátatóipari Szakközépiskola) és egy bentlakásos szakiskola. Ebből hármat szeretne összevonni Nyitra megye: a Szondyt, a szlovák gimnáziumot és a műszaki szakközépiskolát. 

A Szondy pedagógusai viszont ennek korántsem örülnek. Hangsúlyozzák, hogy az egyes iskolák profilja lényegesen különbözik egymástól. Ők azt támogatják inkább, hogy az alapiskolákat vonják össze a gimnáziumokkal. A város önkormányzata ezt az elképzelést már a megye felé is kommunikálta.

„Az önkormányzat kéréssel fordult a fenntartóhoz. A kérésben szándékoztunk felmutatni egy olyan alternatívát, ami nemcsak a város területén elhelyezkedő középiskolák ügyét érinti, hanem szélesebb körben megoldást nyújthat az oktatásügyben zajló további változások helyi és regionális alkalmazására is” – tájékoztatott erről megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.

„A vegyesen lakott Ipolyságon nem csupán a városvezetés, hanem a magyar közösség is úgy vélekedik, az alapiskola gimnáziummal való összekapcsolása lehetőséget teremtene egy színvonalas nemzetiségi iskola kialakítására, az oktatási folyamat folytonosságának megvalósítására, valamint ösztönző és természetes közeget jelentene a nemzeti, történelmi és kulturális identitás megőrzéséhez” – indokolják a Szondy pedagógusai a felvetést egy, az Új Szóhoz eljuttatott írásos anyagban.

Zachar szerint a három középiskola összevonását csak a magasabb diákszám miatt szorgalmazza a megyei önkormányzat.

Ez a javaslat nem veszi figyelembe az iskolák nyelvi és szakmai stratégiáját, valamint a régió igényét.

A polgármester – aki egyben Nyitra megyei képviselő is – hangsúlyozta, hogy a kérdés egyértelműen a megyén múlik.

„Megtörténhet, hogy összevonják és ehhez az itt élő polgárok, szülők, diákok véleménye nem kell. A város azonban bemutatott egy másik lehetőséget, ami szélesebb körben szolgálja az itt élő társadalmat.”

Kiket érint még?

Az oktatásügyi minisztérium tegnapi sajtótájékoztatón Slavomír Partila, államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a magyarok lakta megyék szintén érdeklődnek a lehetőségek iránt. 

Vannak előterjesztve javaslatok azokról a területekről, ahol találhatók magyar tanítási nyelvű iskolák

– közölte az államtitkár, de nem konkretizálta, hogy az egyes megyék hány magyar tannyelvű középiskola optimalizációjának tervét terjesztették elő.