Az ingatlanadó növelése még visszaüthet, a politikusok azonban erről hallgatnak

Szlovákiában az ingatlanadó összegét leginkább az adott ingatlan mérete befolyásolja, míg a legtöbb európai országban az adót a telek, garázs, lakás vagy ház piaci ára alapján határozzák meg. Az adó kiszámításának az egyszerű megváltoztatása több százmillió eurótól milliárdokig terjedő összeget hozhatna az állami költségvetésbe. Épp ezért az elmúlt időszakban egyre többen szorgalmazták a módosítást, amely így jelentős mértékben hozzájárulhatna az államkassza oly sokat emlegetett konszolidációjához.

Nem lógunk ki a sorból

Az átállást alátámasztani hivatott érvek között gyakori az az állítás, amely szerint Szlovákiában eleve alacsony az ingatlanadó, így indokolt lenne a megemelése. Kevesebb szó esik arról, hogy nem Szlovákia az egyetlen olyan ország, ahol alacsony ez az adó, így például a jóval gazdagabb németek és osztrákok is keveset fizetnek. Szlovákiában az ingatlan-adóból befolyt összeg aránya a teljes adóbevételekhez képest 1,2 százalék körül mozog, míg Németországban ez 1, Ausztriában pedig csupán 0,4 százalék. Alacsonyabb ez az arány azonban Luxemburgban (0,2%), Észt-országban (0,5%), Csehországban (0,5%), Bulgáriában (0,7%), Litvániában (0,9%) és Magyarországon (1%) is. Az uniós rangsor élén Görögország áll 5,2 százalékos részesedéssel, miközben az uniós átlag 2,5 százalék.

Osztrák példa

Ausztriában meglehetősen bonyolult a vagyonadó kiszámításának a rendszere. A probléma az, hogy az ingatlanpiaci árakat a múlt század második feléből származó adatok alapján számítják ki. Ez az elavult rendszer lehetővé teszi, hogy az ingatlantulajdonosok alacsonyabb adót fizessenek. Bécsben például az ott élők több százezer eurót érő lakások tulajdonosai, ám évente csak pár száz eurót fizetnek be ingatlanadó formájában. Ha a jelenlegi piaci értéket vennék alapul, ez az összeg több ezer euróra rúgna.

Hasonló, elavult adatokon alapuló rendszer van érvényben Németországban is, de csak az idei év végéig. A német alkotmánybíróság 2018-ban kimondta, hogy ez a rendszer alkotmányellenes, így 2025-től egy új modellt fognak alkalmazni, amely jobban figyelembe veszi az ingatlanok aktuális piaci értékét. A lépés várhatóan több száz euróval növeli az éves adóbefizetéseket.

Sok a saját lakás

Az ingatlanadó növelése Szlovákiában rendkívül népszerűtlen intézkedésnek számítana, mivel a családok 93 százalékának van saját lakása vagy háza. Ez az arány az Európai Unión belül csak Romániában magasabb, ahol ez 94,8 százalék. Ausztriában ezzel szemben a lakosság 51,4 százaléka rendelkezik saját lakóingatlannal, Németországban pedig csupán a 46,5 százalékuk, ami a 27 tagú Európai Unióban a legalacsonyabb érték. A németek és az osztrákok számára a saját tulajdonban levő lakás nem annyira fontos, mivel a karrierjük során több városban kaphatnak jobban fizetett állást. Szlovákiában viszont a legjobban fizetett munkahelyek főként Pozsonyra koncentrálódnak, így a pozsonyi ingatlan birtoklásának több értelme van.

Felelőtlen országok

Az adatok azt mutatják, hogy a jobban gazdálkodó országok megengedhetik maguknak, hogy kevesebb pénzt szedjenek be ingatlanadóból, mint a magas államadóssággal rendelkezők. Így például nem csoda, hogy a GDP-arányosan legmagasabb államadóssággal rendelkező Görögország az, ahol az ingatlanadó aránya a legmagasabb az összes adóbevételen belül. És persze a lista élén Görögország mellett ott találjuk a szintén nem a felelős gazdálkodásáról ismert Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is.

Rengeteg bizonytalanság

Szlovákiában az ingatlanadó reformjáról szóló viták során gyakran csak a pozitívumokat hangsúlyozzák. Egész konkrétan azt, hogy a magasabb ingatlandónak köszönhetően csökkenthetik a munkára rakódó adókat, vagyis az alkalmazottak így nagyobb bevételekre számíthatnak. Kevesebb szó esik a lehetséges negatívumokról, például a lakhatási költségek növekedéséről és annak a bérleti díjakra gyakorolt hatásáról. Sokan ingáznak vidékről a városokba dolgozni, ahol havi néhány száz euróért bérelnek egy szobát egy lakásban. Egy esetleges adóemelés tovább bonyolíthatja ezt a helyzetet. Ez egyeseket arra késztetne, hogy inkább otthon maradjanak, mint hogy a havi jövedelmük még nagyobb részét költsék bérleti díjra. Jelenleg ráadásul még nincs olyan tanulmány, amely a magas adók munkaerő-mobilitásra gyakorolt hatását elemezné.

A magasabb ingatlanadó a születésszámra is hatással lehet. A Stratégiai és Elemző Intézet (ISA) szerint összefüggés van a lakhatási költségek miatt túlterhelt háztartások aránya és az összesített termékenységi ráta között. „Túlterheltnek tekintjük azokat a háztartásokat, amelyeknél a havi lakhatási költségek a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát teszik ki. Az ilyen háztartások aránya Szlovákiában egy ideig csökkent, és ez időbeli késéssel magasabb termékenységi rátához vezetett” – állítják az ISA elemzői. Ez utóbbiak arra is felhívták a figyelmet, hogy az ingatlanadó látványos növelése több embert juttatna ebbe a problémás csoportba, ami nagy valószínűséggel visszafogná a gyermekvállalási hajlandóságot.

Mire számíthatunk?

A piaci értéken alapuló ingatlan-adót ártérképek alapján számolnák ki. Ezeken az állam meghatározná, hogy egy adott településen mekkora a földterületek, garázsok, lakások és házak értéke. Ha például Pozsonyligetfaluban (Petržalka) egy háromszobás lakás 160 ezer eurót fog érni, és az adókulcsot 1 százalékban határoznák meg, akkor a tulajdonosa évente 1600 eurót fizetne az államnak. A jelenlegi koalíció valószínűleg nem fogja bevezetni ezt a változtatást, ha azonban a felelőtlen állami gazdálkodás folytatódik, a politikusokat a pénzpiacok rákényszeríthetik arra, hogy ezt a népszerűtlen reformot is végrehajtsák.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa