Eltűnhet a szlovákiai üzletek polcairól a hazai tojás

A tojástermelés szempontjából tavaly az ország önellátottsága 106,6 százalékos volt, a baromfitenyésztők 1,27 milliárd tojást dobtak piacra, csaknem 30 millióval többet, mint egy évvel korábban. Mára azonban a tojástermelőkre is egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami a jövőben ezt az ágazatot is veszélybe sodorhatja.

Új szabályok

Az üzletláncok már jelezték, hogy 2025-től csakis az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojását vásárolják fel a tenyésztőktől. „Az utóbbi időben komoly nyomást gyakorolnak az üzletláncok a tenyésztőkre a jövőbeni tojásfelvásárlással kapcsolatban. Már tavaly közölték, hogy az üzleteikben nem fognak forgalmazni olyan tojásokat, amelyek a ketreces állattartási technológiákban nevelt tojóktól származnak. Kínálatukban csak az alternatív, a szabad vagy a bio állattartási technológiában nevelt tojótyúkok tojása szerepel. Ugyanakkor idén áprilisban két üzletlánc is figyelmeztette a szlovákiai tojástermelőket, hogy már az idei év folyamán sem vásárolják fel a ketreces tenyésztésű tyúkok tojását kisebb csomagolásban, a hat- és a tízdarabosban, csakis az alternatív tenyésztésből származót. Csehországban már be is vezették ezen elképzelésüket a gyakorlatba” – mondta Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az igazgatója. A baromfitenyésztők szövetsége a külföldi üzletláncok részéről kifejtett nyomást megalapozatlannak tartja.

Hódít a ketrec

Szlovákiában jelenleg 88,5 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, míg az alternatívat mindössze 11 százalékban. A szabad és a biotenyésztési technológiát csupán 0,5 százalékban érvényesítik a termelők. Hasonló a helyzet a többi környező országban, sőt, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is. Az üzletláncok részéről kifejtett nyomás már csak azért is megalapozatlan, mert a piaci felmérések szerint a vásárlók két tényezőt vesznek figyelembe a tojásvásárlásnál. Egyrészt az akciós árakat, másrészt a tojás származási helyét, vagyis azt, hogy mely országban állították elő. A baromfitenyésztők szerint a tojás minősége ráadásul egyáltalán nem az állattartási technológiától függ, az egyedüli tényező, amely befolyásolja a tojás minőségét, az a takarmány.

Engedékenyebb EU

Az üzletláncok jelenlegi elvárásai ellentmondanak az Európai Unió 2012-es határozatának is. Az EU ugyanis a jelzett év január elsejétől szigorította a ketreces állattartás feltételeit, amelyeket – ellentétben több nyugat-európai országgal – valamennyi szlovákiai baromfitenyésztő teljesített. „Az Európai Unió ezeket az elvárásokat már tíz évvel korábban bejelentette, és a korszerűsített ketrecek legalább 20 évig megfelelnek az elvárásoknak. Így azok lecserélése leghamarabb 2030 környékén jöhet számításba. Emiatt is indokolt a hazai tenyésztők kiállása a korszerűsített ketreces technológia mellett” – mondta Molnár. Az alternatív tenyésztési technológiára való átállás egy előállított tojásra számítva 0,5 centnyi többletkiadást jelent a tenyésztők számára. Az alternatív tenyésztési technológiára való átállás a szlovákiai tojástermelők körében így mintegy 15 millió eurós tételt jelentene.

Vitatott állattartás

Az üzletláncok az alternatív technológia érvényesítésével kapcsolatban azzal érvelnek, hogy ez a tenyésztési forma biztosítja a legjobb feltételeket. A tyúktartás négy állattartási technológiája ismert: az ökológiai, a szabad, az alternatív, valamint a ketreces. A legkedvezőtlenebb az üzletláncok szerint a ketreces, amely során a tyúkokat ketrecekbe szorítják, mintegy A4-es lapnyi terület jut egy tojónak. A ketrecek hosszú sorokba rendezettek, és legalább három sorban vannak egymás felett elhelyezve. Ennél kedvezőbb és egészségesebb az alternatív állattartási technológia. A tojók nincsenek ketrecekbe zárva, nagyobb területen és szabadabban mozoghatnak. A szabad tenyészet az állattartási formáknak már egy magasabb szintje. A tyúkok szabadon mozoghatnak egyrészt az istállóban, de a szabad levegőn is. A legegészségesebb technológia az ökológiai, melyet Eko vagy Bio megnevezéssel jelölnek. Azoknak a tenyésztőknek, akik ezt az állattartást folytatják, szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Molnár szerint azonban Németország például már két évvel ezelőtt megszüntette az alternatív tenyésztési technológiát, ugyanis a tojók a felhalmozódott ürülékben egészségtelen feltételek között nevelkedtek.

Susla Béla