Differenciált nyugdíjak korlátozásokkal##4#

Januártól tehát nő a nyugdíjak közti differencia, mely az alacsony keresetű alkalmazottak számára hátrányos. A rendszer ugyanis a bruttó átlagbérnek mintegy 50 százalékában határozza meg a nyugdíjak összegét, ami a minimálbérért dolgozók esetében a háromezer koronát sem érné el. Ezen hátrány mérséklésére a parlament három éves átmeneti időszakot hagyott jóvá, melynek során kiegészítik az átlagbérnél kevesebbet keresők nyugdíját. Ugyanebben az időszakban, tehát 2007-ig korlátozzák a magasabb keresetűek járadékát, ők az új számítási rendszer szerint nekik járó nyugdíjnak csak egy részét kapják meg. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, ám várható, hogy a parlament meghosszabbítja azt. A jelenlegi nyugdíjasokat a már megállapított nyugdíjak éves valorizációjára vonatkozó új szabályozás érinti leginkább.

A NYUGDĺJAK VALORIZÁCIÓJA

A törvényből kifolyólag minden év július 1-jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe nem lesz beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgynevezett svájci minta alapján a nyugdíjakat 50–50 százalékban az éves infláció és a nominális átlagbér-emelkedés alapján emelik. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a béremelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6 + 8)/2 = 7 százalékkal emelik.

A NYUGDĺJAK KISZÁMĺTÁSA AZ ÚJ RENDSZERBEN

A nyugdíj összegét a következő képlet alapján határozzák meg:

Havi nyugdíj összege: POMB * R * ADH

POMB – átlagos személyi bérpont

R – ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva

ADH – aktuális nyugdíjérték – értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona

(a rövidítések a szlovák kifejezések kezdőbetűiből állnak, ahogyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek)

SZEMÉLYI BÉRPONT – OMB

Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. A nyugdíjszámításhoz az 1994 óta eltelt időszakot veszik figyelembe, vagyis minden évhez kapcsolódóan megállapítják a személyes bérpont értékét. Ha például az egyén átlagkeresete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statisztikai hivatal által kimutatott 1996-os éves átlagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB = 84 000/97848 = 0,86.

ÁTLAGOS SZEMÉLYI BÉRPONT – POMB

Az 1994-től évente meghatározott személyi bérpont átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, akinek fizetése alapján ennél is magasabb érték rendelkezőknek is csak ezt veszik figyelembe a nyugdíjuk kiszámításakor. Mind az éves, mind az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes értékre kerekítik fel.

Példa:

POMB = 1

Annak a 2004-ben nyugdíjjogosulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 1994-től minden évben megegyezett az országos átlagkereset értékével – a személyi bérpontja tehát minden évben 1 –, vagyis esetében a POMB = (10 * 1)/10 = 1

Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, akkor a havi nyugdíja a képlet alapján: POMB * R * ADH = 1 * 42 * 183,58 = 7710,36 korona.

KIEGÉSZĺTÉS AZ ÚJ RENDSZERBEN

Az alacsony fizetéssel rendelkezők számára három éves átmeneti időszakot hagyott jóvá a parlament, 2004-2006 között azok a nyugdíjba vonulók, akiknek átlagkeresete alacsonyabb az országos átlagnál, kiegészítést kapnak nyugdíjukhoz. A nyugdíj az 1,0 és a POMB valós értéke közti különbség meghatározott részével nő. A növekedés 2004-ben 60 százalék, 2005-ben 40 százalék, 2006-ben 20 százalék. Az átmeneti időszak 2007-ben ér véget, de ha 2007-ig alacsony lesz a béremelkedés, a parlament meghosszabbítja az átmeneti időszakot.

Hogyan működik a kiegészítés a gyakorlatban?

Az az egyén, aki például 2005-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átlagos személyi bérpontja 0,7, nyugdíja kiszámításánál emelt értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét 2005-ben a következő képlet alapján számíthatjuk ki:

POMB + (1-POMB) * 0,6 = 0,7 + (1-07) * 0,6 = 0,88

Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 0,88 * 42 * ADH lesz, ahol az ADH a 2005-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy 2003-ban az előrejelzések szerint 8,7 százalékkal nő az átlagbér nominális értéke, ha ez így folytatódik 2004-ben is, akkor 2005-ben az ADH értéke mintegy 199,55 korona lesz. Ez esetben a havi nyugdíj összege 0,88 * 42 * 199,55 = 7 375 korona lesz. A kiegészítés nélkül ugyanez a nyugdíj csak 5866 korona lett volna, az emelés tehát mintegy 1500 korona lesz.

NYUGDĺJKORLÁTOZÁS A TÖRVÉNYTERVEZETBEN

A parlament módosításának következtében átmeneti időszakban redukált POMB értéket vesz figyelembe a nyugdíj kiszámításánál az átlagkereset 125 százalékánál magasabb keresettel rendelkezők esetében. Esetükben az első három évben – 2004-2006-ig – redukált POMB alapján számítják ki a nyugdíj értékét. Ha az átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, akkor az említett 3 évben a POMB 1,25 fölé eső értékének csak bizonyos százalékát veszik figyelembe. A figyelembe vehető százalék értéke 2004-ben 40 százalék, 2005-ben 60 százalék, 2006-ban 80 százalék, az átmeneti időszak 2007-ben ér véget.

Miként működik a korlátozás a gyakorlatban?

Az az egyén, aki például 2005-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az átlagos személyi bérpontja 2,5, a havi nyugdíja kiszámításánál csökkentett értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét a következő képlet alapján számíthatjuk ki:

1,25 + (POMB-1,25) * 0,6 = 1,25 + (2,5–1,25) * 0,8 = 2,25

Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 2,25 * 42 * ADH lesz, ahol az ADH a 2005-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy 2003-ban az előrejelzések szerint 8,7 százalékkal nő az átlagbér nominális értéke, ha ez így folytatódik 2004-ben is, akkor 2005-ben az ADH értéke mintegy 199,55 korona lesz. Ez esetben a havi nyugdíj összege 2,25 * 42 * 199,55 = 18 857,50 korona lesz.

A fenti példa az ADH kiszámításának – vagyis a nominálbér-emelkedés – tekintetében előrejelzésen alapszik. Az azonban látszik belőle, hogy a nyugdíj maximális összege megszűnik, ugyan a nagyon magas nyugdíjakat bizonyos mértékig korlátozni fogja a POMB legfelső – 3-as értéke, a nyugdíjak tehát sokkal jobban követik majd az egyén élete során elért fizetésének összegét.

A nyugdíjak összege 2003-ban az átlagkereset alapján

átlagbér ledolgozott évek száma

35 36 37 38 39 40 41 42

8 125 6 579 6 666 6 753 6 840 6 928 7 015 7 102 7 189

9 286 6 735 6 825 6 915 7 005 7 095 7 184 7 274 7 364

10 446 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

11 607 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

12 768 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

13 928 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

15 089 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

16 250 6 832 6 924 7 015 7 107 7 198 7 290 7 381 7 472

Forrás: MPSVR SR

Az átlagkereset 1994-2003 között (koronában)

Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Havi 6 294 7 195 8 154 9 226 10 003 10 728 11 430 12 365 13 511 14 686

Éves 75 528 86 340 97 848 110 712 120 036 128 736 137 160 148 380 162 132 176 232*

* A 2003-as adat előrejelzésen alapul Forrás: MPSVR SR