Bürokrácia és sikkasztás

Madrid. Edmund Stoiber, a német kereszténydemokrata-keresztényszociális ellenzék kancellárjelöltje szerint meg kell szüntetni az EU-költségvetés strukturális és kohéziós alapjait, amelyekből az átlagnál szegényebb térségek felzárkózását támogatják, és helyettük úgynevezett szolidaritási alapot kellene képezni. A strukturális és kohéziós alapok hihetetlenül bürokratikus, rugalmatlan és sikkasztásra alkalmas rendszert alkotnak, és meg kell szüntetni őket – állítja Stoiber. Mi azt javasoljuk, hogy helyettük szolidaritási alapot kellene képezni, amelyhez a leggazdagabb tagországok járulnának hozzá a legjobban rászorulók javára. Ez utóbbiaknak pedig bizonyos szabadságuk lenne abban, hogyan-miként használják fel az alapot. Ilyen rendszerben az EU a szó klasszikus értelmében foglakozhatna a szolidaritással, és a tagállamok felelőssége megerősödnék a regionális politikáért. Ennek mélyebb értelmét Stoiber a következőképp határozta meg: A közösségi költségvetés csapásirányát fokozatosan át kell terelni például a kutatás-fejlesztés felé. Hosszabb távon nem lehet a költségvetés 80 százalékát a mezőgazdasági politikára és a strukturális támogatásokra költeni. Rövidebb távra azonban figyelmeztette Spanyolországot és Portugáliát, a strukturális és kohéziós alapok eddigi előkelő helyezésű haszonélvezőit, hogy az EU-bővítés közben olyan országok válnak taggá, amelyeknek a GDP-je még az uniós átlag felét sem igen éri el. Ezek az országok elvárják, hogy számításba legyenek véve, ami azt jelenti, hogy mindnyájunknak el kell fogadnunk a reformot. Spanyolország és Portugália igyekszik ragaszkodni a mostani térségi támogatásokhoz, annak ellenére, hogy az EU-bővítés le fogja húzni a GDP-átlagot az unióban, és így a most kedvezményezett területeik kikerülhetnek a jogosulti körből.