Amerikai cégek előnye

Az ENSZ és az újjáépítési munkálatokban résztvevő nemzetközi szervezetek, amelyek Koszovóban és Afganisztánban is tevékenykednek, nagy veszteseknek számítanak, legalábbis annak a tervnek az alapján, amely a bizalmas szerződés-tervezeteket tartalmazza. Az amerikai terv 1,5 milliárd dollárt szán a magáncégekkel kötendő szerződésekre és mindössze 50 millió dollárt különítenének el nem kormányzati szervezetek számára. Az ENSZ és a nemzetközi szervezetek negligálása, az amerikai vállalatok privilegizálása miatt az amerikai tervet fenntartásokkal fogadták az európai illetékesek és az iraki ellenzékiek is, rámutatva arra, hogy Washington még jobban eltávolodhat szövetségeseitől és emiatt lefékeződhet maga az újjáépítés folyamata is. Egyes nem kormányzati szervezetek amiatt bírálták a tervet, hogy az nem felel meg az irakiak szükségleteinek. Az amerikai pénzügyminisztérium aktív résztvevője lenne az iraki központi bank megreformálásának és az új bagdadi vezetés ellenőrzésére bevetnék a Bush kormányzat tisztségviselőit, mint egyfajta „árnyékkormányt”. A terv értelmében az utak, iskolák, kórházak építése, a hatalmas újjáépítési munka már a konfliktus lezárását követő hetekben kezdetét venné. A Fehér Ház e munkákra az idei évre 1,8 milliárd dolláros felhatalmazást kérne, 800 millió dollárt pedig humanitárius segélyekre azon a 100 milliárdon felül, amibe maga a háború kerülne. AZ ENSZ Fejlesztési Programja évi 10 milliárd dollárra becsüli az újjáépítés terheit és szerinte erre az összegre 3 éven át lenne szükség. (MTI, o)