Aktív és passzív munkakeresés

Változik a szociális segély, a családi pótlék, módosulnak a foglalkoztatás növekedését elősegítő támogatások, mivel Ľudovít Kaník szociális ügyi miniszter szerint a jelenlegi rendszer áttekinthetetlen és nagyon könnyen vissza lehet élni vele. Új elem, hogy a foglalkoztatás-növelő támogatások – a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – alanyi jogon járnak majd. A jelenlegi rendszer hibája, hogy nem ösztönzi az embereket munkavállalásra – jobban „megéri” ugyanis szociális segélyen élni, mint alacsony fizetésért munkát vállalni. Az évről évre növekedő, szociális segélyre fordított kiadások az államkasszát is jelentősen terhelik: 1999-ben még csak 9,5 milliárd koronát fordítottak erre a célra, 2002-ben már 11,4 milliárd koronát. „Az új rendszer célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a munkanélkülieket, el akarjuk érni, hogy a minimálbérért is megérje munkát vállalni” – indokolja a törvénymódosításokat Kaník. A tárca elemezte a jelenleg érvényes szabályozást, és megállapította, a szociális segélyen élőknek csökken a család havi bevétele, ha minimálbérért vállalnak munkát. „A családnak, ahol mindkét szülő munkanélküli és legalább három gyerekük van, a szociális segély ugyanakkora havi bevételt biztosít, mintha az egyik szülő minimálbérért dolgozna – állítja Miroslav Beblavý, a tárca államtitkára. – Sőt, a jelenlegi rendszer bünteti azt, aki dolgozni akar: ha a többgyerekes egyedülálló szülő munkát vállal minimálbérért, a család jövedelme jelentősen csökken.” A munkavállalás ösztönzése érdekében a javaslat megfordítja a jelenlegi rendszert: meghatározza az alap szociális segélyt (egyedülálló személy esetében 1450 Sk), és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni. Ők lesznek az „aktív” munkanélküliek, akik a segély mellé további 800 koronás ösztönző pótlékot kapnak majd. Mindaddig passzív munkanélküliként kezelnek mindenkit, amíg fel nem mutatják, valóban munkát szeretnének vállalni, azaz átképzésen vesznek részt, közhasznú munkát vállalnak községükben, esetleg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segítik. „Nem célunk, hogy minden munkanélküli napi nyolc órát dolgozzon, de szeretnénk elérni, hogy legalább heti néhány órában rendszeres munkát végezzenek – magyarázta Beblavý a szaktárca szándékát. – A módosítás nem jelent komolyabb megtakarítást, legalábbis nem a kifizetett segélyeket figyelembe véve, a kiadáscsökkentő hatást attól várjuk, hogy nőni fog a foglalkoztatottak száma.”

Egyesek szerint éppen az aktivitás bizonyítása lesz nehéz – sőt a nagy munkanélküliségű régiókban szinte lehetetlen – mivel sok helyen még „ingyenmunkásokat” sem tudnak alkalmazni. Jövőre várhatóan csökken majd az átképzések száma is, mivel a munkaügyi hivatal költségvetése kevesebb pénzt biztosít azok szervezésére. Beblavý nem látja ilyen sötéten a helyzetet: ha senki sem tud munkát biztosítani számukra, akár maguk is létrehozhatnak nonprofit szervezetet, amelyben munkát vállalhatnak.

A munkavállalást ösztönzi majd az is, hogy ha az egyik szülő munkanélküli, a családfenntartó jövedelmét csak 75 százalékban veszik figyelembe a család szociális helyzetének megállapításakor. Ezzel elérhető, hogy szociális segélyt kapjon az a család is, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. „Ezzel a jelenlegi jogszabály demotiváló hatását szeretnék kivédeni – magyarázza Beblavý. – ĺgy az a család, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, jóval magasabb bevételre tehet szert, mint az, ahol mindketten munkanélküliek.”

Az új szabályozás egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé teszi a lakásfenntartási támogatást. A jövőben azok is kérvényezhetik, akiknek hátralékuk van valamelyik szolgáltatóval – víz-, gáz-, áramszolgáltató, lakásfenntartó – szemben, ez eddig kizáró feltétel volt. Az egyetlen feltétel, hogy megegyezésre jussanak a tartozás törlesztésének üteméről. A támogatás összege attól függően változik majd, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élők 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak.

Újdonság a törvényben, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben élők havi 800 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükséghelyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak életük során. Bauer Edit (MKP) szerint ez a megállapított százalék még változhat a jogszabály tárgyalása során, tehát akár a „magasabb” nyugdíjjal rendelkezők is folyamodhatnak majd kiegészítő segélyért.

A jogszabály megoldja a szociális ösztöndíj kapcsán felmerült problémát is: a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis ez a támogatás beszámít a család jövedelmébe, így az csökkenti a szociális segély összegét. Az új szabályozás szerint sem a középiskolai, sem az egyetemi ösztöndíjakat nem veszik figyelembe szociális segély kiszámítása során.

A szociális segély egy családra jutó havi összege 2004. január 1-től

(abban az esetben, ha mindkét felnőtt munkanélküli)

minimális lakásfenntartási ösztönző a szociális támogatás

családtagok száma szociális támogatás támogatás pótlék maximális összege (családi pótlék nélkül

egyedül élő felnőtt 1450 780 800 3030

egy felnőtt és legfeljebb 4 gyerek 2160 1330 800 4290

egy felnőtt és több mint négy gyerek 3160 1330 800 5290

két felnőtt 2530 1330 1600 5460

két felnőtt és legfeljebb négy gyerek 3210 1330 1600 6140

két felnőtt és több mint 4 gyerek 4210 1330 1600 7140