A bértárgyalás jó stratégiája

ÖSSZEFOGLALÓ

Hogyan derítheti ki az álláskereső, hogy mekkora összegre számíthat, illetve mennyire komoly a munkaadó ajánlata? Az alkudozás szerencsés esetben a munkáltató javaslatával kezdődik. Ilyenkor a pályázónak érdemes azonnal megköszönnie az ajánlatot, egyben visszakérdeznie: „Akkor ezt tekinthetem az Önök ajánlatának?” Kiválasztási szakemberek szerint ez a reakció egyértelműen profizmusra utal, ahol persze egy profi nem is állhat meg. Máris adódik a következő kérdés: „Ez az összeg mennyire alkuképes?” Vesztenivalója még akkor sincs az álláskeresőnek, ha egyértelmű „nem” a válasz, ugyanis még mindig ki lehet hozni valamennyi pluszt az egyéb juttatásokból.

Érdemes tovább pontosítani az ajánlatot a következőképp: „Ez egy kiindulási alap?” Ezzel a jelölt máris megtudhatja, hogy a teljes kompenzációs csomagról vagy egy alapfizetésről van-e szó, illetve milyen egyéb elemeket tartalmaz a leendő jövedelemcsomag. Felmerülhet a céges mobiltelefon, a vállalati autó, a nyelvtanfolyam, a bejárási támogatás, valamint a különféle, esetleg választható béren kívüli juttatások lehetősége is, amelyek mind az alku tárgyát képezhetik. Emellett egy tapasztalt interjúztató a kérdésből máris tudja, hogy a munkavállalót komolyan érdeklik-e a további részletek (például bónusz, részvényopciók), így újabb tárgyalási lehetőségek nyílnak meg a felek előtt. Szintén hasznos lehet megtudakolni, miként és milyen időközönként várható az adott pozíció esetében teljesítményértékelés, illetve ennek eredménye összefüggésben áll-e majd a fizetés és az egyéb juttatások összegével.

Általában nem szerencsés a helyszínen azonnal elfogadni az első ajánlatot. Az okos pályázó mindig nyitva hagyja a kérdést arra hivatkozva, hogy az általa megjelölt összeget a munkakör pontosabb ismerete, valamint a felelősségi körök kérdése is befolyásolhatja. Éppen ezért felteheti a kérdést: „Mikorra várja a válaszomat?” A megfontoltság látszatát keltve egyrészt komolyabb félnek tűnik a pályázó, másrészt időt nyer, így nyugodtan átgondolhatja tárgyalási stratégiáját. Közben persze érdemes biztosítani a munkáltatót arról, hogy komolyan érdekli a felkínált pozíció. Alapszabály: nem hivatkozunk házastársra, barátokra, akivel a döntés előtt egyeztetni szeretnénk, ezzel ugyanis a totális döntésképtelenség látszatát kelthetjük!

Sok jelentkező követi el azt a hibát, hogy mindent elhisz a munkáltatónak. Mivel a szóbeli ígéret kevés ahhoz, hogy az ember nyugodt szívvel felmondjon, vagy visszautasítson egy másik ígéretes álláslehetőséget, inkább nyugodt szívvel kérdezzen rá: „Mikor kaphatom meg az ajánlatot írásban?” Az állásajánlat komolyságáról olyan további kérdések feltételével is meggyőződhet a munkavállaló, mint például „Mikor kellene kezdenem?”, illetve „Kaphatnék-e egy pontos munkaköri leírást?”

Egy hazai felmérés szerint a bónuszok, céges kedvezmények ugyan jól jönnek, azonban ezek helyett a megkérdezettek közel háromnegyede inkább a fizetésemelést választaná. A Profesia.sk szakportál felmérése szerint a válaszadók fele határozottan a fizetésemelést részesíti előnyben, 23 százaléka inkább a fizetésemelést mint az egyéb kedvezményeket, csupán 13 százaléka mondta azt, hogy a bónuszok jönnének jobban, és érdekes módon 7 százalék számára mindegy, milyen jellegű juttatást nyújt számára a munkaadó (7 százalék pedig nem tudott választ adni erre a kérdésre)

Öt tipp álláskeresőknek a sikeres béralkuhoz:

1. Hagyni kell, hogy a munkáltató hozza szóba a fizetést!

2. A vállalat által javasolt összegnél maximum 10–15 százalékkal magasabb fizetést érdemes megcélozni.

3. Tisztázza időben, hogy bruttó vagy nettó összegről van-e szó!

4. Agresszív fellépés helyett kérjen inkább gondolkodási időt!

5. Ne csak a fizetésre koncentráljon, hanem az egész juttatási csomagra! (JobLine, KJ, Sme)